Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-541. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről” szóló 514. számú törvényjavaslatról

541. szám. 89 zeteket előállító gyárakkal, melyek csak a közhatóságoktól nyerhetnek megrendeléseket. Ezeknek és a hasonló alapokon alakult gyáraknak tehát viselniök kell az alapításkor elhibázott számítás következményeit; csak az a sajnos, —• és az országnak csak ezt illetőleg vannak kötelességei — hogy e következmények nemcsak a gyárakat, hanem munkásaikat is érik. Ezzel a föladattal a kormány az iparfejlesztésnél számolhat, a beruházási terv megállapításánál azonban nem a gyárak foglalkoztatása, hanem az ország szükségletei kielégítése lehet csak irányadó. Nekünk tehát nem lehetett ezt a javaslatot abból a szempontból vizsgálnunk és mérlegelnünk, vájjon a kormány által tervezett beruházások mennyi munkát és keresetet adnak az iparnak és az ország egyéb termelő tényezőinek, nekünk azt kellett vizsgálnunk, vájjon a tervezett beruházások elkerülhetetlenül szükségesek-e, hasznosak-e és főleg megfelelnek-e az ország pénzügyi helyzetének. Az ország jelenlegi pénzügyi helyzetében nem végeztethetünk nagyszabású beruházásokat, bármily kívánatosak lennének is azok, ha ezek a beruházások, kapcsolatosan az államháztartás rendelkezésre álló erőivel, egyúttal nem nyújtanak a beruházott összegek kamatszükségletének födözetére számbavehető kilátásokat. Ez az álláspont bizonyára nem népszerű, de az államháztartás jelenlegi helyzetében kötelességszerű, annál inkább, mert ezen beruházások között is nagy összegre rugó oly munkák vannak, a melyek közvetlenül nem gyümölcsöznek, de egyenesen elkerülhetetlenek és így a beruházási programmba felveendők voltak. Az államháztartás jelenlegi viszonyai között sajnálattal kellett fogadnunk, de egyúttal meg is kellett benne nyugodnunk, hogy a kormány a jelen törvényjavaslatba nem vette fel azon nagy közgazdasági czelokat szolgáló művek és munkálatok megoldását, a melyekkel, mint a közel jövő megoldandó feladataival, a közvélemény mindinkább foglalkozik. Ezek közé soroljuk a duna-tiszai csatornát és a többi nagyjelentőségű viziút kiépítését, a budapesti kereskedelmi kikötő kiépítését, a budapesti pályaudvarok rendezését és számos más nagyjelentőségű munka megkezdését, a melyek bizonyára évek hosszú sorára kiterjedő ösztönzést adnának gazdasági életünknek. Ezek a kérdések azonban nincsenek kellő tervszerűséggel előkészítve, de a keresztülvitelükre szükséges nagy áldozatokra államháztartásunk mai helyzetében a fedezet ki sem jelölhető. Ily körülmények közt a pénzügyi bizottság súlyt fektet arra, hogy az országos közvéleményt a pénzügyi lehetőségek felől tájékoztatva elismertesse azt az igazságot, hogy nemcsak állampénzügyi, hanem államgazdasági szempontból is helytelen beruházási politika volna, a mely nem számol az államháztartás viszonyaival, és oly beruházási tervezet felállításába kergetné bele a kormányt, a mely nincsen összhangzásban az ország pénzügyi helyzetével és teherviselő-képességével. E szempontból vizsgálva a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot, el kell ismernünk, hogy a visszavont törvényjavaslatban előirányzott, a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslatból azonban kihagyott beruházási munkálatok jelentékeny részükben olyanok, a melyek bármennyire kívánatosak is, az ország érdekeinek sérelme nélkül még évek sorára elodázhatok. Ezek az elhagyott munkák jövedelmet nagyrészt nem szolgáltattak volna, csakis az állami szükségletek kényelmesebb és talán megfelelőbb kielégítését [biztosították volna. Ilyenek a különböző ministeriumok székházai és egyéb közigazgatási szükségletekre szolgáló építkezések. Ha a budapesti ipar ezeknek elhagyását méltán panaszolhatja is, lehetetlen el nem ismernünk, hogy ezen munkálatoknak későbbi időre való halasztása, a midőn azokat talán az ország folyó jövedelmeiből, nem pedig kölcsönök terhére létesíthetjük, teljes összhangzásban áll a helyes pénzügyi politika követelményeivel. Képvh. iromány. 1901-1906. XXXIII. kötet. 12