Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-541. A pénzügyi bizottság jelentése „a m. kir. államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről” szóló 514. számú törvényjavaslatról

541. szám. 87 Az 1897 : XXX. t.-czikkben megállapított beruházási tervezettől való eltérés következményeivel találkozunk a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban, a mennyi­ben az ebben kért hitelből, a törvényjavaslat 6. §-ának 10. pontja alatt foglalt intézkedés szerint, 21,300.000 korona esik az 1897 : XXX. t.-czikkbe felvett, de végre nem hajtott munkákra. Az 1897 : XXX. t.-czikkbe felvett beruházási tervezet, ezt utólag is el kell ismernünk, a felmerülhető szükségletek gondos mérlegelésével ós kellő előrelátásával lett megállapítva, miután pedig a végrehajtásnál 35 millió koronát meghaladó munkák hagyattak el, holott ez alkalommal az elhagyott munkák pótlására csak 21,300.000 korona kéretik, ennélfogva valószínű, hogy az ekként előálló különbözettel, bár ezzel a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat nem számol, a legközelebbi időben találkozni fogunk. Xevezetesen: műhelyekre, vontató-telepekre és vonatvilágítási télepekre az 1897. évi programúiban 46,140.000 korona kéretett, holott e czímeken tényleg 15,324.500 koronával kevesebb adatott ki és pedig műhelyekre 10,326.000 koronával, vontatótelepekre 4,038.500 koronával, vonatvilágítási telepekre 960.000 koronával kevesebb. Ennek ellenében a jelen törvényjavaslat 6. §-ának 10. pontjában előirányzott 21,300.000 korona összhitelből műhelyekre 1,850.000 korona, vontató-telepekre 2,100.000 korona és vonatvilágítási­telepekre 600.000 korona, összesen 4,550.000 korona vétetik föl, az 1897. évben megállapított szükségletből tehát körülbelül 11 millió korona fedezetlen marad. Az 1897. évi programúi indokolása a műhelyekre felvett összeget minimumnak jelezte, hogy a m. kir. államvasutak forgalmi eszközei a megfelelő berendezések előállításával jó karban tartathassanak. Forgalmi eszköz az 1897. évi beruházási tervben előirányzottnál jóval több szereztetett be. Ha tehát áll az, a mit az 1897-ik évi törvény indokolása a műhelyek létesítésének igazolására kifejtett, t. i. az, hogy a forgalmi eszközök száma és a műhelyek ós berendezéseik, különösen a javító állások száma között bizonyos aránynak kell léteznie, a mint tagad­hatatlanul áll, akkor valószínű, hogy a legközelebbi években a műhelyek szükség­leténél lényeges követelményekkel fogunk találkozni. Ugyanez mondható a vontató­telepekre, miután a vontató-telepek is sokkal kisebb mértékben szaporíttattak, mint az 1897 : XXX. t.-czikk megalkotásakor terveztetett. Ép ígj vagyunk, hogy egj más, jelentős példát idézzünk, a budapesti szón­pályaudvar áthelyezésének 1897-ben öt millió koronával előirányzott ós az 1897 : XXX. t.-cz. 1. §-ának V. czime alatt foglalt átalány-összegben engedélyezett költ­ségével. Ezen öt millióra mindössze 552.500 korona adatott ki, illetve fog ez év végéig kiadatni, nagyrészt terület szerzésére; a pályaudvar áthelyezése azonban egyelőre, a kereskedelemügyi minister úrnak ezen törvényjavaslat indokolásában foglalt kijelentése szerint, nem haj tátik végre. A kereskedelemügyi minister úr e munkálatok végre nem hajtását azzal indokolja meg, hogy a budapesti szén-pályaudvar kihelyezése, illetve elhelyezése szoros összefüggésben áll a budapesti pályaudvarok rendezésének ügyével, ós pedig akként, hogy mig a pályaudvarok rendezésére vonatkozó terv véglegesen meg nem állapíttatik, a szén-pályaudvar elhelyezése tekintetében sem tehető végleges intézkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szén-pályaudvar a jelenlegi helyén megmaradhat, ez már városrendezési szempontból is lehetetlen; a kihelyezés költ­ségével tehát a közel vagy távol jövőben találkozni fogunk. Hasonlóképen nem hajtatott végre, hogy egy más példát hozzunk föl, a m. kir. államvasutak szolnok—czeglédi vonalának második vágánynyal való ellátása. Xem mintha ennek szüksége nem forogna fönn, hiszen az 1897-íki tervezet behatóan ós kielégítően indokolta ezen második vágány létesítésének szükségét, hanem azért, mert ez a kérdés összefüggésben van a m. kir. államvasutak törzshálózata és a volt osztrák államvasuti vonalak teljes kapcsolatba hozatalának kérdésével.

Next

/
Thumbnails
Contents