Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.

Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában

534. szám. 45 pénzek« alrovaton onnan származik a többkiadás, hogy a tisztviselők ós szolgák rendszeresített állásai majdnem egész éven át betöltve lévén, az intercalaris megtakarítás elérhető nem volt; továbbá, mivel a honvédelmi ministerinm vezetésében legutóbb bekövetkezett személyi változás alkalmából a visszalépett minister által november hóra felvett fizetésen kívül a november hó 16-tól 30-ig terjedő félhóra az új minister részére illetékes 1.000 K fizetést szintén utalványozni kellett; a szóban forgó kiadási többlet azonban az irodasegódtisztek részére lakpénzpótlék fejében kiadott 1.200 Kval apadni fog, mert utóbbi az 1903. évi január hó 1-től utalványozott személyi pótlékokba betudandó lévén, 1904. évi február hóban a pénzügyi tárcza terhére átszámíttatott. A »Napidíjak* alrovaton azért keletkezett 2.439 K többkiadás, mert az ügyforgalom nagymérvű emelkedése miatt a segédhivatali személyzetet a hivatalos órákon kívül is foglalkoztatni és ezen rendkívüli munkáért a díjnoki személyzetet külön díjazásban részesíteni kellett. 9. czímhez. (Honvéd-haclbiztossdg.) E czímen már 1903. évi április hó végével 5.495 K 82 f. túlkiadás mutatkozott, szemben az 1902. évi költségvetéssel, ehhez járult az óv végéig további 12.326 K 63 f. kiadás. A minister indokolása szerint ez a nagyobb mérvű utalványozás egyfelől onnan van, hogy a rendszeresített állások betöltése miatt az intercalaris megtakarítás elérhető nem volt, másfelől az okozott nagyobb kiadást, hogy a rendszeresített vezérhadbiztosi állásnak időközben történt betöltése folytán úgy ennek, mint a III. ügycsoport főnökéül alkalmazott tábornoknak összes illetményei ezen czím terhére számoltatnak el, holott az 1902. évi költségvetésbe csak a vezérőrnagyi és a vezérhadbiztosi illetékek közötti különbözet van felvéve. Megjegyzi még a minister, hogy az 1903. évi költségelőirányzatban a létszám egy alhadbiztossal emeltetett, a mely állás után előirányzott 4.489 K tekintetbevételével a kiadási többlet megfelelően alább száll. Hasonló többletek elkerülése czóljából az 1897. évi XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 18. §-ában foglalt határozványokhoz képest a hadbiztosság főnökéül alkalmazott tábornoknak összes illetményei az 1904. évi költségelőirányzat szerkesztésénél tekintetbe fognak vétetni. 10. czímhez. (Honvéd-számellenőrzés.) Az utalványozás mérvét illetőleg itt is megjegyzi a minister, hogy a rendszeresített állások betöltése miatt az intercalaris megtakarítás elérhető nem volt. B) Renűkivüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: XV. fejezet. 1. czímhez. (Központi igazgatás.) A 2. rovaton elszámolt összesen 3.210 K előirányzat nélküli kiadás a Budapesten alkalmazott és szolgálattételre beosztott nős vagy családos polgári altisztek és szolgák részére utalványozott és rendszeresített évi fizetésük 10°/

0-ának megfelelő rendkívüli segélyt képezi. A Budapesten alkalmazott nős vagy családos polgári altisztek és szolgák részére 1896. évtől kezdve rendkívüli segélyek engedélyeztettek, melyek a nevezettek évi fizetéseinek 10°/

0-ában állapíttattak meg. A szóban forgó segélyek fedezésére szükségelt összegek a törvényhozás által mint »Rendkívüli kiadások« évről-évre engedélyeztettek, de az 1903. évi költségvetési előirányzatból kihagyattak azon indokból, hogy a tervezett fizetésjavítás folytán elesik annak a szükségessége, hogy az altisztek és szolgák továbbra is rendkívüli segélyben részesíttessenek. Minthogy azonban az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek ujabb szabályozására vonatkozó javaslat kellő időben törvényerőre nem emelkedett, a niinistertanács az