Képviselőházi irományok, 1901. XXXIII. kötet • 532-553., XCVII-CXIV sz.
Irományszámok - 1901-533. Ministerelnök határozati javaslata, az 1867:XII. t.-cz. 19. §-a értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok- és országokkal közös költségek hozzájárulási arányának megállapítása czéljából 15 tagból álló országos bizottság kiküldése iránt - 1901-534. A magy. kir. állami számvevőszék pótjelentése, az 1903-iki számadási év IV-ik negyedében előfordult utalványozásokról (megszüntetésekről), illetve az 1902. évi XXIV. (indemnity) törvényczikkel nyert felhatalmazással szemben 1903. évi április hó végével mutatkozó eltérésekről, valamint - az ugyanazon évi május hó 1-jétől-deczember hó végeig terjedő időszak alatt költségvetési felhatalmazás nélkül utalványozott kiadásokról közölt indokolások tárgyában
46 534. szám. 1903. évi január hó 28-án tartott ülésében a szóban forgó rendkívüli segélyeknek az 1903. évre való utalványozását ós előirányzat nélküli kiadásként való elszámolását rendelte el. A 4. rovat alatt elszámolt 1.600 K előirányzat nélküli kiadás a honvédelmi ministerium részére tervezett új palota tervrajzainak költségeit képezi. Annak következtében, hogy a m. kir. ministerelnökség részére emelendő új palota a cs. és kir. 4. hadtestparancsnokság jelenlegi épületének telkére van tervezve, 1901. évben tervbe vétetett, hogy a hadtestparancsnokság részére szükségelt új kincstári épület a várbeli Szent-Gryörgy-utczában építtessék fel, mely czélra a szükséges telkeket a kincstár meg is szerezte. Miután pedig a honvédelmi ministerium mostani elhelyezésére szolgáló kincstári épület a ministerium szükségletére már ez idő szerint sem elegendő többé és jövőre még kevósbbé látszott megfelelőnek, 1902. évben azon eszme merült fel, hogy a honvédelmi ministerium jelenlegi palotája cserekópen engedtessék át a 4. hadtestparancsnokságnak jelenlegi épületéért és a Szent-Gryörgy-utczai telkeken a honvédelmi ministerium részére emeltessék új palota. E czélból két helybeli műépítész megbízatott, hogy a szóban forgó építkezésre alternatív terveket dolgozzanak ki, a kik öt—öt alaprajzból álló négy különböző tervet, vagyis összesen 20 darab tervrajzot el is készítettek. E tervek elkészítése után azonban ezen új építkezés tárgytalanná vált, mert József főherczeg úr O cs. és kir. Fensége várbeli palotáját megtartani és a kincstárnak átengedett Szent-György-utczai telkeken maga óhajtott építkezni, mely építkezés jelenleg máifolyamatban is van. Az említett s egyenkint 5 alaprajzból álló négy alternatív terv elkészítéséért járó 1.600 K tiszteletdíjnak előirányzat nélküli kiadásként leendő elszámolásához az 1897. évi XX. törvónyczikk 16. §-a, illetve a törvény végrehajtására vonatkozó utasítás 77. §-ának megfelelőleg a pénzügyminister előzetes hozzájárulása kieszközöltetett s azt a ministertanács is az 1903. évi november hó 18-án kelt 39/M. T. számú jegyzőkönyv szerint tudomásul vette. 3. czímhez. (Honvédségiintézetek) Az előirányzat nélküli kiadáskép elszámolt 45.000 K a pécsi honvéd-hadapródiskola fagerenda-mennyezetónek Monierrendszerű boltozatokkal való kicserélése alkalmából felmerült költségek II. részletét képezi. A honvéd-nevelő- és képző-intézetek felállítása alkalmával felmerült nagy költségekre való tekintettel szükségessé vált takarékosságból, a pécsi honvéd-hadapródiskola épületeinek legfelsőbb emeletei ós padlása között fagerenda-mennyezetek alkalmaztattak, a mi annál nagyobb megnyugvással volt tehető, mert az építkezésnél felhasznált anyagok a legszigorúbb szakértői ellenőrzés alatt állottak. Ezen fagerenda-födémek a felülvizsgálat alkalmával kifogástalanoknak találtattak és a felülvizsgáló bizottság által akadálytalanul át is vétettek, az utófelülvizsgálat alkalmával azonban már gyanús tünetek észleltettek, a mikor pedig ennek következtében a legközelebbi iskolaszünet alatt a fafödémek beható vizsgálat alá vétettek, akkor kitűnt, hogy a fagombás korhadás ezen födémekben is föllépett, sőt ez helyenkint már veszélyes alakot is öltött, úgy, hogy a fafödémek kicserélése elodázhatlanul szükségessé vált. Minthogy pedig nemcsak ezen intézetben, hanem az ország sok más épületén is, a hol a közelmúltban fafödémek alkalmaztattak, a fagerendák korhadása előfordult: ennélfogva a fafödémeknek ugyanilyenekkel való kicserélésétől eltekinteni s egy más, megbízhatóbb födémszerkezet előállításáról gondoskodni kellett. Ily födémszerkezet a vasgerendák közé helyezendő Monier-rendszerű mennyezet, a melynek költségei 117.862 Kban lettek megállapítva. Minthogy pedig a korhadt fagerenda-mennyezetekért az építési
