Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.

Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

514. szám. 55 Es mivel az ország kisebb folyóinak és patakjainak egy részét okszerűen szabályozni nem lehet, hacsak egyúttal a vízgyűjtő területükön fekvő vízmosások is meg nem köttetnek, azért a fentebbi összegnek egy része e czélra is felhasználandó lenne; 1903. évre e czélra külön 40.000 K van ugyan előirányozva (Vízimunkálatok 2. rovat, 9. alrovat), de ez sokkal kevesebb, hogy sem az egész országra kiterjedő szükségletet ebből csak némileg is kielégíteni lehetne. Hogy ezen a téren megfelelőbb támogatást nyújtani és a Hegyvidékeken, valamint a Székelyföldön megindított segélyakcziót ebben az irányban is hathatósabban folytatni lehessen, erre a czélra vétetett fel 1,000.000 K, a mely összeg 1904. évtől kezdve 5 év alatt, egyenlő, 200.000 koronás részletekben lenne igénybe veendő. d) Téli kikötök és rakodópartok építésére 1,200.000 K irányoztatik elö. Az 1895. évi XLVIII. t.-cz. keretében 1,200.000 K lett annak idejében téli kikötők építésére előirányozva, ezen kívül a folyószabályozásokkal kapcsolatosan a községek és városok mentén a rakodópartok építése terén is megtörtént minden, a mi a hitel keretén belül elérhető volt. Miután azonban a téli kikötők tekintetében ujabb és ujabb indokolt igények támasztatnak, úgy a hajózó vállalatok, mint az egyes városok részéről, nemkülönben, mert a rakodópartok nélkül azon nagyobb összegek, melyeket hajózható folyóinkba fektettünk, kellő módon ki nem használhatók, azért e czélra, valamint egyáltalában hajózható közvizeinken kikötők és rakodó-ponkok létesítésére külön engedélyezendő összeg hivatva volna pangó hajózásunkat és vidéki kereskedelmünket előbbre vinni. Az eddig már létező, valamint az építendő téli- és tutaj-kikötők fentartása időnkinti kotrást igényel, a mely a meglevő kikötőkben, ujabban az állam tulajdonát képező kotrókkal házi kezelésben szokott elvégeztetni. Minthogy azonban ezen kotrók aránylag drágán végzik a kikötő fentartása körüli iszapkotrást és munkaképességük is csekély, viszonyítva ahhoz a rövid időhöz, a mely a téli kikötők, különösen bejárataik kotrására őszszel rendelkezésre áll, a czélnak megfelelő transporteurkotró beszerzése is tervbe vétetett. Ily kotrók köbméterenkint csak néhány fillér költséggel dolgoznak a nyugati államok kikötőiben, míg a mi kotróinkkal egy köbméter eltávolítása 60—100 f-be, sőt nem ritkán ennél többe is kerül. e) A soroksári Dunaág rendezésére és hajózhatóvá tételére 5,000.000 K irányoztatik elő, mely összegből a következő munkálatok lesznek végrehajtandók, u. m.: 1. a soroksári ágnak elzárása az összekötő vasúti híd alatt; ott egy hajóbejárat és egy előmedencze építése, melyben a hajók az átzsilipelésig várakoznának 600.000 K, 2. a hajózható kamarás zsilip 1,200.000 « 3. a soroksári ágat élő vizzel tápláló zsilip 1,700.000 « 4. a felső elzárás és a gubacsi gát között rendes csatornának kotrása 200.000 » 5. a gubacsi zárgátban építendő hajózó nyilas és annak áthidalása 300.000 » 6. a soroksári ágnak a gubacsi zárgáttal Majosházáig való rendezése 1,000.000 » összesen. . . 5,000.000 K.