Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 19 folytán bekövetkező szünetelések és az őszi árútorlódások következményei, mégsem fognának véglegesen elháríttatni. Mind e zavarok csak azzal szüntethetők meg, ha a kompösszeköttetés helyett állandó híd létesíttetik, a mit egyébként a forgalom sűrűsége is indokol. A gombos—erdődi Dunahid kiépítésének fontossága kitűnik abból, hogy a boszniai útirányban Szabadka—Dálján át ez a dunai átkelés marad a boszniai összeköttetés főiránya; kitűnik továbbá abból is, hogy még a baja—báttaszóki híd kiépítése után is Fiume felé az Alföld és Erdély forgalmának mondhatni túlnyomó része ezentúl is Gomboson át fog gravitálni. Hozzájárul mindezekhez azon körülmény is, hogy a Szlavónia és ettől a Duna által elválasztott magyar Alföld közötti szomszédos forgalomnak a gombosi átkelés képezi a legrövidebb és legczélszerűbb közvetítőjét. Mindezeken a nyomós indokokon kívül elodázhatatlanul szükségessé teszik ennek a hídnak kiépítését az államvasutak üzemgazdasági érdekei, nemkülönben a forgalom ós szállítás rendességéhez és gyorsaságához fűződő kereskedelmi érdekek. A mai kompozás nagy időveszteséggel jár, késések, csatlakozások elmulasztása napirenden van, mely körülmények egy ily jelentőséggel biró útiránynál, mint a minő a szabadka—bródi irány, nem csekély kárára vannak a magyar érdekeknek, a tehervonatoknál az időveszteség jóval nagyobb: kocsinként átlag 10 órát tesz ki és évenként a közlekedő vonatok után mintegy 680.000 kocsiórára, illetve 28.000 kocsinapra rug. Ez nemcsak a kocsik gazdaságos kihasználásának állja útját, hanem a szállítás gyorsaságának válik nagy hátrányára és ez által a kereskedelmi érdekeket, főleg a kivitel szempontjából érzékenyen sújtja. Ehhez járul, hogy árvizek, erős téli fagyok és jégzajlás alkalmával a kompközlekedés, és pedig évenként átlag 46 napon át szünetel. Ily napokon a közlekedés ós az árúk szállítása nagy kerülőkkel segély-útirányokon át történik, mely forgalomátterelés folytán a kocsik nagy kerülő utakat tesznek, a mi igen jelentékeny vasut-üzemi többköltsóget okoz. A forgalom a gombos—erdődi útirányon az utolsó tiz év adatai szerint évrőlévre jelentékenyen emelkedik, így a míg 1892. évben az átkompozott kocsik száma 63.241 volt, addig 1902. évben azok száma 91.120-ra rúgott. Mindezeket egybefoglalva, közforgalmi, vasutpolitikai és kereskedelmi szempontból feltétlenül fontos Gombos és Erdőd között az állandó Dunahidnak a megépítése. E híd megépítése által biztosítható továbbá a forgalom folytonossága ós fejleszthetóse, nemkülönben a járóműveknek gazdaságos kihasználása is. Nemkülönben mellőzhetők lesznek azok a beruházások, a melyekre máskülönben szükség volna, úgy mint a szomszédos Gombos és Erdőd állomásoknak bővítése, egy harmadik kompút létesítése. Annak számszerű megállapítása czéljából, hogy ezen híd kiépítése a magyar királyi államvasutak üzleti kiadásait mennyivel csökkentené és ehhez képest milyen gyümölcsöző beruházásnak tekintendő annak létesítése, részletes tanulmányok és tüzetes számítások tétettek. Ezek szerint a híd kiépítése által elérhető megtakarítások három csoportba foglalhatók össze, úgymint: Aj közvetlen üzemi megtakarítások, B) megtakarítások, a melyek a járművek gazdaságosabb kihasználása által biztosíthatók; végül C) megtakarítások, melyek ama beruházások elhagyásából állanak, melyek a kompösszeköttetés fentartása esetében az állandóan növekedő forgalom legyőzésére feltétlenül már legközelebb létesítendők volnának. 3*
