Képviselőházi irományok, 1901. XXXII. kötet • 514-531., LXXIX-XCVI. sz.
Irományszámok - 1901-514. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
514. szám. 17 A végből, hogy a forgalom szükség esetén közvetlenül is lebonyolítható legyen, a csik-gyimesi vonal a szászrégen—mádéfalvai vonallal külön ívvel fog összeköttetésbe hozatni. A harmadik vonalszakasz kilométerenkinti költsége kereken 182.200 koronával, összes költsége: 8,600.000 K-val van előirányozva. Együttvéve a szászrégen—mádéfalvai vonalrész 146'5 kilométer hosszú. Megépítésének költsége, a forgalmi eszközökkel és a pálya felszerelésével együtt 27,740.000 K-val van előirányozva. Ezek szerint a székelyvasuti hálózatnak mindazon vonalai, melyek közforgalmi szempontból jelentőséggel bírnak, javaslatunk szerint ki fognak épülni. Az 1895. évi VII. törvényczikkel kilátásba vétetett utolsó sorban még a héjjasfalva—székelyudvarhelyi helyi érdekű vasút Székely-Udvarhely állomásától Marosnyiréig, illetve a fővonalak valamely más alkalmas pontjáig vezetendő szárnyvonalnak a kiépítése is. Minthogy azonban már az idézett törvényczikk indokolása kimutatta, hogy ezen szárnyvonal nemcsak földrajzi fekvésénél fogva, hanem a felette nehéz terepviszonyok következtében is alárendeltebb forgalompolitikai jelentőséggel bir, — mely körülmény már abban is kifejezésre jutott, hogy e vonal már eredetileg is a helyi érdekű vasutak szabványai szerint terveztetett kiépíttetni, — és minthogy másfelől máris a fentebbiek szerint javaslatba hozott vasútépítések nagy terheket rónak az államkincstárra: a kérdéses szárnyvonal megépítését az állam pénzügyi helyzetének figyelembevételével későbbre kellett halasztani. 3. Az érsekujvdr—komáromi új vasúti vonal egyrészt a m. kir. államvasutaknak a Duna balpartján lévő nyugati vonalai, másrészt a dunántúli hálózat vonalai között, melyek jelenleg csak Budapesten át és ezenkívül egy helyi érdekű vasút közvetítésével Pozsonyon át vannak összekötve, új összeköttetést van hivatva létesíteni. Ezen összeköttetés által számos viszonylatban a mai kerülő utakkal szemben útrövidítések keletkeznek. Ezen rövidebb útirány használata a forgalmi és kezelési szolgálat szempontjából megtakarítással járand, mert a dunántúli területek észak felé és viszont irányuló forgalmának nagy része az új útirányra lesz átterelhető. Ez által a különben is túlterhelt és drága üzemű budapesti összekötő balparti körvasút ezen forgalomtól részben mentesíthető lesz, sőt a budapest—zimonyi és bródi vonal és ezek szárnyvonalainak Érsekújváron át mozgó forgalma is Komáromon át lesz vezethető. Általában véve, forgalmi akadályok vagy torlódások esetében a Budapest—Bécs közötti elsőrendű fontosságú fővonalakat összekötő eme vonal, mint segélyútirány lesz felhasználható. A vonalnak eme jelentősége mellett figyelembe veendő továbbá az a körülmény is, hogy Pozsony ós Budapest között, a Dunán át, harmadik elsőrangú vasúti híd építtetik, mi által ezen összekötő vonal úgy az északi kiviteli forgalom, mint a honvédelem szempontjából jelentőséget nyer, a mennyiben a dunántúli vidékről észak felé közvetlen új vonalat teremt. A 37'5 km. hosszú komarom—érsekújvári vasút elsőrangú állam vasúti fővonalként épülne ós általában a költségesebb sík vidéki pálya jellegével bir. A nagy költségű Dunahíd mellett még a Nyitra, Zsitva és Vág folyókon is költséges hidak lesznek előállítandók, mely hidakhoz csatlakozó pályarészeken jelentősebb föld- ós biztosító munkák is végzendők. A vonal Érsekújvár állomásból kiindulva, Bajcs és O-Gryalla községek irányában haladva, Komárom megkerülésével nagyobb vonalkifejtéssel áthidalja a Dunát és a budapest—brucki fővonalat és befut a m. kir. államvasutak Ujszőny állomásába. Az építési költség a Dunahíddal, forgalmi eszközökkel és teljes felszereléssel együtt 13,400.000 K-val van előirányozva. 4. A baja—báttaszéki vasúti összeköttetés és Dunahíd szükségére már a földrajzi helyzet rámutat. Képvh. iromány. 1901—1906. XXXII. kötet. 3
