Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-511. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párisban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képezőkét jegyzék beczikkelyezéséről

511. szám. 461 melyhez a magyar kormány is hozzájárult. A foganatosítás előtt azonban a közös külügyminister szükségesnek látta előbb Olaszországgal még külön megállapodásra jutni, a mi valóban egy közös megállapodáshoz vezetett is, mely 1875-ben novem­ber hó 5-én Budapesten, ugyané hó 29-ón Eómában ratifikáltak)tt és »Declara­tion« czím alatt IX. szakaszból állott és jegyzőkönyvbe foglaltatott. 1876-ban a jegyzőkönyv alapján vette fel a közös külügyminister a többi államokkal való tárgyalásokat, melyek azonban a végrehajtás kérdésében sok akadályba ütköztek és megegyezéshez nem vezettek. 1884-ben Bécsben összeült az első nemzetközi Ornithologiai Kongresszus, mely csupán az elvi megállapodást két pontba foglalta, a továbbit pedig a Budapesten tartandó Il-ik nemzetközi Ornithologiai Kongresszusra hárította. 1891-ben a Il-ik nemzetközi Ornithologiai Kongresszus tényleg Budapesten összeült és a magyar előadó álláspontjára helyezkedett, a midőn elfogadta, hogy a magyar földmivelésügyi minister a közös külügyministerrel egyetértve, igyekezzék az államokat az 1875-iki »Deciaration« álláspontjának elfogadására reábirni. Ezentúl mindinkább előtérbe nyomult a védendő és illetőleg üldözhető madár­fajok kérdése, a melyben azonban a különböző államok megbízottjai az időközben Parisban is megtartott nemzetközi értekezleteken a jelen egyezmény alapját képező egyezmény-tervezetet elkészítették ugyan, de az az érdekek különböző voltánál fogva még sok változtatásnak lett alávetve, mígnem ezen egyezmény-tervezetet alapul véve, diplomácziai úton lassan bár, de végre mégis a most beczikkelyezendő nemzetközi egyezményhez vezetett, mely folyó évi márczius hó 19-én Parisban a következő államok nevében Íratott alá: Ausztria-Magyarország, Lichtenstein her­czegség,. Németország, Belgium, Spanyolország, Prancziaország, Görögország, Luxem­burg, Monaco, Portugál, Svédország és Svájcz. Ez a nemzetközi egyezmény 16 czikkbe foglalja a megegyezés anyagát s a melynek járuléka két jegyzék: 1. a hasznos, 2. a káros madarak neveit foglalja magában. E két jegyzékbe csupán azok a madarak vannak felvéve, a melyekre nézve a megegyezés létrejött ós épen azért nagyon fontos az egyezmény első csikké, mely az aláiró államoknak elismeri azt a jogát, hogy a jegyzéket saját érdekeik szempontjából kibövíthessék. A második czikk védi a fészket, tojást és a madárfiakat, elismervén a ren­delkezési szabadságát a ház és udvar belsejére nézve. A harmadik czikk tilalmazza a madarak tömeges- fogására alkalmas készülé­kek használatát. A negyedik czikk rendelkezik az előző czikk végrehajtása iránt, megadva bizonyos könnyítéseket a jelentkező akadályokkal szemben. Az ötödik czikk feltétlenül tiltja az első számú jegyzékben foglalt hasznos madaraknak márczius hó 1-től szeptember hó 15-ig terjedő időszakban való fogá­sát vagy megölését, azoknak elárúsítását; szabályozza a bevitelt és szállítást is, az északi országokban foganatosítható módosításokat. A hatodik czikk szabályozza a hatóságok által megengedhető módosításokat. A hetedik czikk megállapítja a tudományos érdekből megengedhető módosí­tásokat és szabályozza az élő madarak tartását. A nyolczadik czikk a baromfi-udvarra és a vadszámba menő, vadászterületeken élő madarakra, továbbá a lőfegyver használatára és az árusításra nézve intézkedik. A kilenczedik czikk azokat a kivételeket állapítja meg, a melyeket a szerződő államoknak mindegyike tehet. A tizedik czikk kötelezi a szerződő feleket, hogy három éven belül oly rend­szabályokat alkossanak, a melyek a törvényhozást az egyezménynyel összhang­zásba hozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents