Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-511. Törvényjavaslat, a mezőgazdaságra hasznos madarak védelme végett Párisban 1902. évi márczius hó 19-én kötött nemzetközi egyezmény, valamint az ennek függelékét képezőkét jegyzék beczikkelyezéséről

462 511. szám. A tizenegyedik csikk kötelezi a szerződő feleket az ügyre vonatkozó törvény­czikknek és közigazgatási határozataiknak kölcsönös közlésére. A tizenkettedik csikk gondoskodik arról, hogy az egyezmény végrehajtása körül felmerülő kérdések elintézést nyerhessenek. A tizenharmadik csikk rendelkezik a később csatlakozó államok felvétele iránt. A tizennegyedik czikk rendelkezik az életbeléptetés határidejéről, a kilépés feltételeiről. A. tizenötödik czikk a jóváhagyást és az okmányok kicserélését illeti. A tizenhatodik czikk Svédországra nézve pótlólag kivételt állapít meg. Maga az egyezmény tartalmának jelen vázlata világosan bizonyítja, hogy a sokszorosan kényes érdekeket érintő ügyben a madárvédelem észszerű elve már az egyezmény czímében teljesen érvényesül; hogy továbbá meg van adva a mód, hogy minden egyes szerződő fél a maga területén, saját specziális viszonyaira való tekintettel tehesse meg intézkedéseit; hogy végre az egyezményben az aláiró szer­ződő felek tekintélyénél fogva mindenesetre meg van az az erkölcsi súly is, mely azokra az államokra, a melyek nem csatlakoztak, üdvös hatást gyakorolhat. Az egyezmény 2-ik czikkében a fészkek, tojások, madárfiókok behozatala, átvitele és szállítása, a 8-ik czikkben a szárnyas vadak szállítása és átvitele a tilalmi időben tilalmaztatik, az 5-ik czikkben pedig az egyezményhez tartozó 1. számú jegyzékben felsorolt madarak szállításának megakadályozására kötelezik magukat a szerződő felek. Az utóbbi kötelezettség vállalásánál azonban kimonda­tott, hogy »a mennyiben törvényeik megengedik«. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi szerződésekben a szabad forgalom biz­tosítva van és az alól kivételnek csakis az illető szerződő felek által a szerződé­sekben kifejezetten meghatározott esetekben van helye, az ezen egyezményben foglalt forgalmi tilalmak, természetesen egyelőre csakis a szerződő felek forgalmá­ban érvényesülhetnek, a jelen egyezményt alá nem írt államokkal szemben pedig igyekezni fogunk a szerződések megkötésénél a tilalmakat hatályosítani. A Magyarországban, annak kormánya részéről foganatosított, törvény erejévet biró intézkedések, a melyek a mezőgazdaságról ós mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. 57. és 58. §§-aira támaszkodnak s az 1901. évi márczius hó 18-án kell 24655. számú azon körrendeletnek kifolyása, a melyet a m. kir. földmivelésügyi minister a m. kir. belügyi és kereskedelemügyi ministerekkel egyetértve kibocsá­tott, jelen nemzetközi egyezménynyel ugyanazon elvi alapon épültek s igy az egyezmény beczikkelyezésének semmi sem áll útjában. Tekintettel végül még arra is, hogy Magyarország kormánya az imént elő­sorolt és már életbeléptetett törvényalkotásokon kivül, még arról is gondoskodott, hogy az ország érdekei szempontjából védendő és illetőleg nem védendő madarak, életmódjuk gazdasági jelentősége szerint, megfelelő tudományos és népies művek­ben, széles körben megismertessenek: a jelen nemzetközi egyezmény beczikkelye­zése esetén zárókövét alkothatja mindazoknak a törvényhozási és kormányzati intézkedéseknek, a melyek Magyarország madárvédelmi ügyét nemzetközi viszony­lataiban is mintaszerűvé és kihatóvá tenni alkalmatosak, a mennyiben t. i. az egyezmény tizenegyedik czikke az alkotott törvényeknek és közigazgatási határo­zatoknak kölcsönös közlését állapítja meg. Budapesten, 1904. évi márczius hó 23-án. Beadj a: Tallián Béla s. k., m. Jár. földmivelésügyi minister.

Next

/
Thumbnails
Contents