Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

503. szám. 1.51 javadalmazás kiegészítésére szolgáló államsegélybe olvadnak be. Ellenben nem vétetnek számításba a természetben élvezett lakás, illetőleg készpénzben nyújtott lakáspénz, továbbá a különféle átalányok és a jegyzők mellékjövedelmei. A jegyzők mellékjövedelmei tudvalevőleg kétfélék: 1. azon díjak, melyeket némely hivatalos működésükért szabály szerint felszámíthatnak (1883:XLIV. t.-cz. 76. §., 1894: XVI. t.-cz. 122. §., 1900 : XXIX. t.-cz. 9. §. stb.); 2. a Községi Ügyviteli Szabályzat VII. fejezete, illetőleg a vármegyei szabályrendeletek értelmében végezhető magánmunkálatok jövedelme. . 6. §. »Az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-cz. módosításáról« egyidejűleg benyújtott törvényjavaslat értelmében ezentúl minden jegyző egyúttal hivatalánál fogva mindig állami anyakönyvvezető is lesz, a segódjegyzők pedig szintén hivataluknál fogva rendszerint anyakönyvvezető-helyettesek lesznek. Mivel tehát ezentúl nem külön belügyministeri kinevezés folytán válnak anyakönyvvezetőkké és helyettesekké, hanem az anyakönyvi teendők ellátása épen olyan átruházott hatáskörben teljesített feladatuk lesz, mint egyéb állami feladatok ellátása: indokolatlan volna az anyakönyvvezetői teendőkért külön czímen részesíteni a jegyzőket, illetőleg segédjegyzőket állami segélyben. A jegyzők és segódjegyzők azonban nem fogják elveszíteni ezt az eddigi jövedelmet, hanem csak más czímen fogják ezentúl kapni. Például ha valamelyik jegyző jelenleg a község részéről 1000 korona fizetésben, az állam részéről pedig 200 korona anyakönyvvezetői tiszteletdíjban részesül, e törvényjavaslat értelmében élvezni fog: a község részéről továbbra is 1000 korona fizetést s az állam részéről 600 korona javadalmazáskiegészítési államsegélyt, összesen tehát 1600 koronát, ezenfelül kapja ugyancsak az állam részéről az esetleges korpótlókot is (9. §.). A másik megoldási mód az lehetett volna — t. i. ha az anyakönyvvezetői tiszteletdíj nem olvadna bele a javadalmazás kiegészítésére szolgáló államsegélybe, —

: hogy az illető jegyző kapna a községtől 1000 koronát, anyakönyvvezetői tiszteletdíj czímen az államtól továbbra is 200 koronát, javadalmazás-kiegészítési államsegély czímen pedig 400 koronát, összesen tehát szintén 1600 koronát. A 6. §. második bekezdése azon jegyzők és segédjegyzők érdekeit kívánja megóvni, kik ezen rendelkezés felvétele nélkül az által, hogy az anyakönyvvezetői, illetőleg anyakönyvvezető-helyettesi tiszteletdíjak s az esetleges anyakönyvi államsegély egészen megszűnnek, illetőleg a javadalmazás kiegészítésére szolgáló államsegélybe beolvadnak, jelenlegi javadalmazásuk egy részét elveszítenék. Például ha valamelyik jegyző jelenleg a községtől 1500 korona fizetésben, az állam részéről pedig 200 korona anyakönyvvezetői tiszteletdíjban, tehát összesen 1700 korona javadalmazásban részesül, a 6. §. második bekezdésében foglalt külön rendelkezés hiányában eddigi összes javadalmazásából 100 koronát veszítene, minthogy az anyakönyvvezetői tiszteletdíja megszűnik, 1500 koronás fizetését pedig az állam csak 1600 koronáig egészíti ki. Az ilyen jegyző tehát ezen különbözetet — a felhozott példában 100 koronát — személyi pótlék czímen fogja az államtól kapni mindaddig, a mig jelenlegi állásában (vagyis mint jegyző ugyanazon helyen) marad, vagy pedig a mig szolgálati éveinek számával oly összegű korpótlékot nem érdemel ki, mely a személyi pótlék összegével felér. A felhozott példában az egyelőre megmaradó 100 koronás személyi pótlék az első ötödéves korpótlék folyósításával beszüntettetík. De ha a személyi pótlék nem 100, hanem pl. 150 korona, úgy az első ötödéves korpótlék folyósításakor a 150 koronányi személyi pótlókból csak 100 korona szüntettetik be, a