Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról
150 503. szám. a segódjegyzői állást csak ideiglenesen, tehát csak helyettesítéssel lehet betölteni. Az ilyen ideiglenes jelleggel alkalmazott segédjegyző csak addig maradhat állásában, a mig állandó jelleggel alkalmazható, megfelelő pályázó nem jelentkezik. Az államsegélyt az ideiglenesen alkalmazott segédjegyző természetesen nem élvezi. Amennyiben a 3. §. utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére valamelyik részben vagy egészben állami javadalmazásban részesülő segódjegyzői állásra jegyzői minősítéssel nem biró egyén választatnék meg, törvényes határidőn belül beadott felebbezés esetén a vármegyének kötelessége lesz a választást megsemmisíteni. Panasz esetén természetesen a közigazgatási bíróság is (1896 : XXVI. t.-czikk 28. §.) érvényt fog szerezni az új törvény czélzatának. Ha azonban a szabálytalan megválasztatás bármi oknál fogva jogerőssé válnék, a belügyminister az ilyen segédjegyzőtől az államsegélyt meg fogja vonni. 4- §, •;'• Az 1886 : XXII. t.-czikk 66. §-a értelmében a vármegye jogosítva volt az olyan községekben, melyeknek vagyoni helyzete azt megengedte, a jegyző fizetését 1200 koronáig felemelni. E törvényjavaslat rendelkezései folytán a vármegyének ez a joga megszűnik. Az olyan községek azonban, melyekben a pótadó — a fizetés-kiegészítésnek a község terhére eszközlése esetén is — a 20°/ 0-on még mindig alul marad, egész méltányosan kötelezhetők a jegyző fizetésének nemcsak az 1886 : XXII. t.-cz. 66. §-ában megállapítva volt 1200 korona erejéig, hanem ezen felül 1600 koronáig, nemkülönben a segódjegyzők fizetésének 1000 koronáig való kiegészítésére is. Az állam az ilyen vagyonos község terheihez nem járulhat hozzá, mert indokolatlan volna az ilyen gazdag községet ugyanoly módon segélyezni, mint azokat a túlterhelt községeket, melyek közül sokban a pótadó az 50 0 / 0-ot, sőt néhol még a 100%-ot is túlhaladja. Minthogy a fizetés-kiegészítésre szükséges összeg megállapításánál (5. számú melléklet) a 20°/ 0-on aluli pótadóval terhelt községek által fizetendő kiegészítési összegeket nem vettem számításba, illetőleg a szükségleti összegből nem hoztam levonásba: kétségtelen, hogy a törvény végrehajtása alkalmával az említett községek hozzájárulása az állam terhére eső fizetés-kiegészítés összegét bizonyos mértékben apasztani fogja. Minthogy azonban ezen — különben sem nagyon jelentékeny összeg — ma még számszerűleg pontosan nem volt megállapítható: e törvényjavaslat pénzügyi kihatásának mérlegelésénél a 20°/o-on aluli pótadóval terhelt községek hozzájárulása czímén semmit sem veszek számba. Ezzel is jelezni óhajtottam, hogy a törvényjavaslat 4. §-át az érdekelt községekkel szemben — ezek anyagi helyzetének lehető figyelembevételével — méltányosan kívánom alkalmazni, másrészt, hogy a törvényjavaslatból kifolyólag az állampénztárra háruló kiadásokat maximális összegekkel vettem számba. ; " • ;, 5. §. ,A jegyzők és segédjegyzők javadalmazásának kiegészítésénél számításba vétetnek a községtől (községektől) élvezett mindazon járandóságok, melyek »fizetés« jellegével birnak. Ezen járandóságokat az 5. §. egyenkint felsorolja. Tulajdonképen számításba vétetik a kiegészítésnél az államtól eddig élvezett anyakönyvvezetői, illetőleg anyakönyvvezető-helyettesi tiszteletdíj és anyakönyvi államsegély is, de ezek azért nem lettek az 5. §-ban felsorolva, mert a következő §. értelmében a
