Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

.503. szám. 149 A fizetés-kiegészítésre igényt tartó segédjegyzői minőség megállapításánál különösen irányadó lesz az anyakönyv vezető-helyettesi minőség is. »Az állami anyakönyvekről szóló 1894 : XXXIII. t.-ez. módosításáról« egyidejűleg beterjesztett törvényjavaslat értelmében ugyanis a »segédjegyző« jövőre egyúttal hivatalánál fogva rendszerint állami anyakönyvvezető-helyettes is lesz. A 3. §. két utolsó bekezdése megengedi azt is, hogy egyes segédjegyzői állások javadalmazását teljesen az állam fedezhesse, azaz, hogy úgy, mint eddig az anyakönyvvezetés czéljaira több vármegyében anyakönyvi államsególylyel segédjegyzői állások szerveztettek, ezentúl általános közigazgatási érdekből is lehető legyen egyes segédjegyzői állásoknak állami segélylyel létesítése. Már az Indokolás általános részében kifejtettem, hogy sok községben mily nagy hiány van segédmunkaerőkben s hogy a jegyzők egyletei, legutóbb a községi jegyzők országos egyletének 1903. szept. 30-án tartott közgyűlése is, mennyire sürgetik segédjegyzői állásoknak állami költségén való szervezését. A törvényjavaslatba tehát szükségesnek tartottam ily értelmű rendelkezést is felvenni s ennek megfelelőleg e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése után intézkedni fogok annak alapos kipuhatolása iránt, hogy mely községekben van legnagyobb szükség állami költségen új segédjegyzői állások • rendszeresítésére. Hogy hány ilyen állás rendszeresítését fogom előmozdítani, az a körülményektől függ, melyeket majd a bekivánandó adatok tárnak fel. Függ továbbá attól is, hogy a rendszeresítendő új segédjegyzői állások költségeihez maguk az érdekelt községek saját jószántukból mekkora hozzájárulást ajánlanak fel. Függ végül a rendszeresítendő új állások száma attól is, hogy a már jelenleg szolgálatban álló segédjegyzők fizetéskiegészítése mekkora összeget vesz igénybe, mert fentebb tett kijelentésem szerint e §. végrehajtása évi 1 millió koronánál nagyobb kiadást nem fog okozni. A 3. §. végül rendelkezést tartalmaz arra nézve is, hogy az államilag segélyezett segédjegyzői állásokra jövőben állandó jelleggel csak oly egyének alkalmazhatók, a kik az 1900 : XX. t.-czikk 3. §-ában előirt jegyzői minősítéssel birnak, kik községi közigazgatási tanfolyam végzése után községi közigazgatási vizsgálatot tettek, vagy régi rendszer szerint jegyzői oklevelet szereztek, vagy jogi szakképzettséggel birnak stb. A törvényjavaslat azon rendelkezésének, hogy állami segélyben részesülő segédjegyzői állásra állandó jelleggel jövőben csak jegyzői minősítéssel biró egyének alkalmazhatók, hármas czélja van: 1. hogy a községi közigazgatási tanfolyamot végzett ifjak mielőbb álláshoz juthassanak, miről az államnak, ha már a jegyzők kiképzését saját kezébe vette, kötelessége gondoskodni; 2. hogy a jegyzői minősítést szerzett ifjaknak megfelelő gyakorlat biztosíttassák, mielőtt az oly nagy felelősséggel járó önálló jegyzői állásra megválasztatnának; 3. hogy a segédjegyzői kar értelmi színvonala emelkedjék, mitől viszont a községi közigazgatás javulását lehet várni. A 3. §. azon rendelkezésénél fogva, mely szerint új segédjegyzői állások is szerveztetnek állami segélylyel és államilag segélyezett segédjegyzői állásokra jövőben állandó jelleggel csak jegyzőségre képesített egyéneket lehet majd alkalmazni, fokozatosan elérhető lesz, hogy idővel minden nagyközségben és körjegyzőségben a jegyzőn kívül legalább még egy hivatott tisztviselő legyen, a ki a jegyzőt akadályoztatása esetén bármikor helyettesítheti is. ,; Számot vetettem e rendelkezésnek a törvényjavaslatba való felvételekor azzal az eshetőséggel is, hogy egyik-másik segédjegyzői állásra az 1900 : XX. t.-czikk 3. §-ában előirt jegyzői minősítéssel biró egyén esetleg nem pályázik. Ily esetben