Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.
Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról
503. szám. 147 némely község (községek) a jegyzőnek jelenleg sem szabad lakást, sem pedig lakáspénzt nem ad. Ennélfogva e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén a végrehajtás alkalmával szándékom felhivni a vármegyéket, hogy a törvény idézett rendelkezésének mindenütt szigorúan érvényt szerezzenek. 2. §. Az 5. sz. melléklet tájékozást nyújt arra nézve, hogy vármegyénkint hány jegyzőnek fizetése nyer 1600 koronáig kiegészítést és hogy vármegyénkint azon jegyzők, a kiknek fizetése kiegészíttetik, az állam részéről átlag véve mekkora segélyben részesülnek. E kimutatás adatainak összegezése mutatja, hogy a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén az ország 4737 jegyzője*) közül összesen 3674 jegyző fizetése egészíttetik ki 1600 koronáig. A fizetés-kiegészítés összesen 1,304.042 K összeget igényel. Átlag véve tehát a jegyzők fizetés-kiegészítés czímón fejenkint 355 K államsegélyben részesülnek. E számadatok azonban nem végleges, hanem csak maximális összegek. Akkor ugyanis, a mikor kiszámíttattam, hogy az egyes jegyzők jelenleg mekkora javadalomban részesülnek, a földhaszonélvezeteket csak a kataszteri tiszta hozadék alapján vehettük számításba. Ez pedig jelentékenyen kisebb, mint a föld tényleges jövedelme. E szerint azon jegyzők összes javadalmazása, a kik javadalmukat részben ingatlan haszonélvezetében nyerik, nagyobb értéket képvisel, mint a mennyinek a mellékelt kimutatásokon fel van tüntetve. A törvényjavaslat 7. és 8. §-ai értelmében a jegyzők által haszonélvezett ingatlanok valóságos átlagos jövedelme —- a törvényjavaslat törvényerőre emelkedtóvel a végrehajtás során — ki fog számíttatni s a fizetés-kiegészítésnél nem a kataszteri tiszta hozadék, hanem a valóságos átlagos jövedelem fog tekintetbe vétetni, ennélfogva a fizetés-kiegészítéshez szükséges összeg kisebb lesz, mint a mekkorának az 5. sz. kimutatás feltünteti. Kevesbíteni fogja ezt az összeget a terményjárandóságok pénzbeli egyenértékének pontos megállapítása is. Arra nézve, hogy az ingatlan-haszonélvezetek pénzbeli egyenértékének pontos megállapítása mennyivel szállíthatja le a jegyzői fizetések kiegészítéséhez szükséges s az 5. sz. kimutatásban 1,304.042 K maximumként feltüntetett összeget, némi tájékozásul a 6. alatti kimutatást mellékelem, melyből látható, hogy azon jegyzők jelenlegi javadalmazásában, a kiknek fizetése állami kiegészítést igényel (vagyis a kiknek összjavadalmazása ma 1600 K összegen alul marad), mekkora összegekkel szerepelnek az ingatlan haszonélvezetek a kataszteri tiszta hozadék alapján számítva. Az egész országra nézve ez az összeg 114.696 K-t tesz ki. Mivel pedig a valóságos jövedelem a kataszteri tiszta hozadéknak átlag véve mintegy háromszoros összegét teszi, ennélfogva a 6. kimutatásban feltüntetett végösszegnek mintegy kétszeresével fog kevesbedni az 5. kimutatásban feltüntetett maximális összeg, vagyis a tényleges fizetéskiegészítés mintegy 1,074.650 K-ra tehető. Nem igényel bővebb indokolást a 2. §. második bekezdése; mert ha a jelenlegi jegyzők fizetése 1600 koronánál kevesebb nem lehet, nagyon természetes, hogy ennél alacsonyabb fizetéssel új jegyzői állások sem rendszeresíthetők. Ha tehát . • *) Jegyzet. Az országban jelenleg 4541 jegyzőség (nagyközség és körjegyzőség) van. A 4541 vezető jegyzőn felül — a rendelkezésemre álló adatok szerint — még 271 önálló hatáskörű jegyző van, kik közül azonban jelenleg csak 196 egyén javadalmazását ismerem számszerűen. Ezeket a fizetéskiegészítés és korpótlékszámításoknál már is figyelembe vettem, A törvény végrehajtása alkalmával természetesen az összes önálló hatáskörű jegyzők azonos szempont alá fognak esni. Már is intézkedtem, hogy úgy az ezekre, mint általában a jegyzői irodák összes alkalmazottjaira vonatkozó adatok mielőbb rendelkezésre álljanak. •, ; -; ; . •; 19*
