Képviselőházi irományok, 1901. XXXI. kötet • 486-513. sz.

Irományszámok - 1901-503. Törvényjavaslat, a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

503. szám. 145 A jegyzőnek s a föléje rendelt, de tényleg mégis gyámsága alá helyezett birónak egymáshoz való viszonya szembetünőleg visszás, minek következményei külsőleg is jelentkeznek. Természetesen senki sem érzi annyira e viszony visszásságát, mint maguk a jegyzők, a kik e félszeg helyzet megváltoztatását állandóan és mind nyomatékosabban sürgetik. E kérdést, melynek megoldását legutóbb a jegyzők országos egyletének 1903. •évi szeptember 30-án tartott közgyűlése újból szorgalmazta, a magam részéről szintén olyannak tartom, melynek rendezésével a törvényhozásnak a szerves községi reform alkalmával foglalkoznia kell. Hogy e kérdés megoldását még sem kötöttem össze a mostani törvényjavaslat tárgyával, annak indoka kizárólag az, hogy a községi jegyzők javadalmazásának javítását a sürgős kérdések között is a legsürgősebbnek találtam, ós nem tartottam ezt addig elhalaszthatónak, a mig a községi közigazgatás szervezeti reformjáról (avagy csak az 1886 : XXII. t.-cz. novelláris módosításáról is) kész törvényjavaslattal állhatnék a törvényhozás elé. A jegyzői javadalmazás rendezésének tárgyalásakor bizonyára szó fog esni a jegyzők eme másik komoly kívánságáról is. A fentebb mondottakat azért kívántam előadni, hogy eleve elhárítsam azt az esetleges észrevételt, mintha a szóban forgó fontos kérdésnek ez idő szerint mellőzése és az általam most kezdeményezett törvényhozási akcziónak kizárólag a jegyzői (és segédjegyzői) illetmények rendezésére való korlátozása talán a törvényjavaslat felületességének, vagy a községi élet s a községi igazgatás egyéb követelményeivel szemben táplált érzéketlenségnek lenne betudható. Ezeknek általánosságban előrebocsátása után rátérek a törvényjavaslat részletes indokolására. »Jegyző« alatt e törvényjavavaslat mindig az önálló hatáskörű jegyzőket érti, tehát azon »rendes jegyzőket«, kik az 1886 : XXII. t.-cz. 63. §-a értelmében a községi elöljáróságnak tagjai s a kiknek állása a teljes községjegyzői minősítéshez van kötve. (1883 : I. t.-cz. 6. §.; 1900 : XX. t.-cz. 3. §.) Ilyen jegyző ugyanabban a nagyközségben több is lehet. A több jegyzővel biró nagyközségekben a jegyzőket egymástól megkülönböztetésül — egyöntetű szabályozás hiányában — jelenleg a legkülönfélébb néven szokták nevezni (közigazgatási, adóügyi, első-, másod-, liarmadjegyző stb.). E törvényjavaslat, nehogy a terminológiai zavart még fokozza, a jegyzők között csupán a nagyközségi jegyzőt, nagyközségi főjegyzőt és körjegyzőt különbözteti meg. Ezek alatt azonban természetesen a jelenleg más néven nevezett önálló hatáskörű jegyzőket is érteni kell. Kívánatos volna, hogy ez a terminológia, úgy, a mint e törvényjavaslat használja azt, minél általánosabbá váljék. Az olyan nagyközségekben, melyekben csak egy »jegyző« van, ez a »nagyközségi jegyző« czímet viseli. Ugyanilyen czím illeti a több jegyzővel biró nagyközség »jegyző«-it is, kivéve a vezető jegyzőt. A vezető jegyzőnek legtermészetesebb és leghelyesebb elnevezése: a »nagyközségi főjegyző« s e törvényjavaslat így is nevezi azt. Yégül »körjegyző« alatt a körjegyzőség élén álló »jegyző«-t kell és szokták jelenleg is érteni. Nem kisebb jelenleg a terminológiai zavar a segédszemélyzet tagjainak elnevezése körül sem. E törvényjavaslat értelmében a segédszemélyzet tagjai közül csupán a segédjegyző fizetésének minimuma állapíttatik meg. Arra nézve, hogy kik tekintendők segédjegyzőknek, nem az elnevezés irányadó. Tehát a jelenleg jegyzősegód, aljegyző stb. néven nevezett segéd- és kezelőszemélyzeti tag, ha tényleg segédjegyzői hivatást tölt be, szintén javadalmazás-kiegészítésre tarthat igényt. Segédjegyzők alatt azon rendszeresített állásra élethossziglan megválasztott községi Képvh. iromány. 1901—1906. XXXI. kötet. 19