Képviselőházi irományok, 1901. XXIX. kötet • 413-433. sz.
Irományszámok - 1901-421. A képviselőház által kiküldött vizsgáló bizottság jelentése a háznak tudomására hozott politikai veszteségek ügyében
50 421. szám. A helyett azonban, hogy Dienes Mártonnak a másnap, július 30-án, megjelent hírlapokban részletesen közzé is tett szökésének megelőzésére vagy megakadályozására csak egy lépést is tett volna, július 30-án. már délelőtt gróf Szápáry Lászlónak lakására hajtatott s miután őt otthon nem találta, délután újból felkereste és az egész délutánt, sőt éjfél utáni egy óráig az éjjelnek java részét is társaságában töltötte, őt gondozta, vigasztalta ós vele nagyobb sétát is tett. Elérkeztünk július 30-ának az eddigi adatok mellett is kiemelkedően fontos mozzanatához. A t. Képviselőház július 29-én hozott határozata szerint vizsgáló-bizottságot küldött ki. Erről a határozatról gróf Khuen-Héderváry Károly tudomással birt. Már 29-én tudomást szerzett róla gróf Szápáry László, Eudnay Béla főkapitány és az ülésben jelen volt minden képviselő. Július 30-án reggel köztudomásra hozta a határozatot az egész fővárosi napi sajtó. Politikai és erkölcsi alapja a bizottság kiküldetésének az a jogos várakozás volt, hogy mindenki igyekezni fog az igazság kiderítésére irányzott törekvést a nemzeti becsület érdekében istápolni. Július 30-ának délutánján a Nemzeti Casinónak helyiségeiben összejöttek gróf Khuen-Héderváry Károly ministerelnök és belügyminister, Eudnay Béla, a belügyministernek alárendelt főkapitány, gróf Bánffy Miklós és gróf Andrássy G-yula képviselő urak. Eudnay Béla főkapitányt elküldöttek gróf Szápáry Lászlónak lakására és magukhoz hivatták. Az egybehangzó vallomások tanúsága szerint akkor is a kétségbeesésnek szánalmas kedólyállapotában levő gróf Szápáry László ott megjelent. Előkerült az a nyilatkozat, melyről Sélley Sándor úr vallomásából azt tudtuk meg, hogy már 29-én a ministerelnök úrnak átadatott. Tárgyalás alá vétetik a nyilatkozat, melyet azonban Eudnay Béla vallomása szerint, gróf Szápáry László kedélyállapotának okából, maga olvasni sem volt képes és helyette felolvassa azt Eudnay Béla főkapitány. A nyilatkozatnak tartalmán módosítások eszközöltettek. A módosításoknak természetéről felvilágosítást nyújt a VT. ülésről felvett naplónak 17-ik oldalán foglalt Sélley Sándor által a ministerelnök úrnak átadott első nyilatkozatnak az I-ső ülésről felvett naplónak 19-ik oldalán foglalt nyilatkozattal való összehasonlításaMegállapodás jött létre aziránt, hogy gróf Szápáry László, a ki előtte való napon írásbeli nyilatkozatnak hátrahagyásával elutazni szándékozott, meg fog jelenni a bizottság előtt. Másnap, július 31-én, ilyen előzmények után gróf Szápáry László a bizottság előtt, még mindig szánalmas állapotban, meg is jelent. Az előző napon megállapított nyilatkozatát felolvasta és mindnyájunknak meglepetésére kijelentette, hogy a nyilatkozatában foglaltakon kívül a hozzá intézett kérdésekre a feleletet megtagadja. Ugyanilyen kijelentést tett a megelőző naja tanácskozásában résztvett gróf Bánffy Miklós képviselő úr is, a ki a hozzá intézett döntő fontosságú kérdésekre a feleletet szintén megtagadta. A gróf Szápáry László által a bizottság előtt felolvasott nyilatkozatnak tartalmáról két irányban kell külön megemlékeznünk. Az egyik az, hogy ezen nyilatkozat a saját bűnének nyilt bevallásán kívül sem a tettestársakra, sem a részesekre, sem a részességének mérvére vonatkozólag egyáltalán semmi vallomást vagy felvilágosítást nem tartalmaz. A másik az, hogy ugyanazon nyilatkozatban, a melyben gróf Szápáry László magát nyíltan vesztegetőnek vallja, a becsületszóra való hivatkozással erősíti meg, hogy »a ministerelnök iirnak ezen lépéséről semmi tudomása nem volt«.
