Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.

Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában

330 412. szám. gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja ügyében, továbbá mint nejének meghatalmazottja ügyvédi képviseletre nem szorul.* A m. j.-ban előforduló birói vagy ügyvédi oklevél helyett azért használja javaslatunk a birói hivatalra vagy ügyvédségre minősítő oklevelet, mert ez a kifejezés az egységes minősítés esetére is megfelelő lesz. Az itt említett személyek képviseleti jogát gyámoltjukra vagy gondnokoltjukra is kiterjesztette a bizottság, a kik e szempontból az atyai hatalom alatt álló kiskorú gyermekekkel egy tekintet alá esnek. Ezenfelül néhány irályi módosítást tett a szövegben a bizottság. A 97. §-hoz (m. j. 97. §.). A m. j. szövege helyett mint szabatosabb szöveget, a következőt ajánljuk: »Azokban a perekben is, a mely ékben az ügyvédi képviselet kötelező, a felek ügyvédi képviselet nélkül személyesen, vagy a 94. §. 1. és 2. pontjában megjelölt meghatalmazott által a perbíróság előtt egyezséget köthetnek, a peres jogot egészben vagy részben elismerhetik vagy arról lemondhatnak, továbbá a jegyző előtt, valamint a megkeresett biró előtt ós, a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kiküldött biró előtt eljárhatnak*. A 99. §-hoz (m. j. 99. §.) A m. j. 99. §-át a következő magyarosabb szövegben javasoljuk: »A fél azokban a perekben is, a melyekben az ügyvédi képviselet kötelező, képviselőjével együtt a bíróság előtt személyesen megjelenhet és szóval előterjesztéseket tehet.« A 100. §-hoz (m. j. 100. §.)• A m. j. 100. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezéseket javasoljuk: »A magánokiratba foglalt meghatalmazást a kiállítónak két előttemező tanú jelenlétében alá kell irnia, vagy előttük az aláírást sajátkezű aláírásának elismernie, ha pedig irni nem tud, két előttemező tanú jelenlétében, a kiknek egyike a kiállító nevét is aláírja, kézjegyével kell ellátnia. Ha a meghatalmazás ügyvéd részére szól, elég, ha a kiállító azt sajátkezüleg aláírja. A külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalandó. Ha az ügyvéd részére szóló meghatalmazás nem magyar nyelven van kiállítva, a meghatalmazott annak hiteles magyar fordítását is köteles bemutatni.« A m. j.-nak azt az álláspontját, mely szerint a magánokiratba foglalt meghatalmazás kiállítására a kiállítónak, ha irni tud, aláírása elég, a bizottság csak az ügyvédi meghatalmazásra nézve tartotta elfogadhatónak, a nem ügyvéd részére szóló meghatalmazásra nézve azonban nem tartja mellőzhetőnek a tanuk előttemezésében fekvő biztosítékot, és ezért azt javasolja, hogy a nem ügyvéd részére szóló meghatalmazás olyan alakban legyen kiállítva, a milyent a javaslat 321. §-a a teljes bizonyítékul szolgáló magánokiratra nézve megszab.