Képviselőházi irományok, 1901. XXVIII. kötet • 402-412. sz.

Irományszámok - 1901-412. Az igazságügyi bizottság jelentése a „magyar polgári perrendtartásról” szóló 102. számu törvényjavaslat tárgyában

412. szám. 319 teknek a bízottsághoz vagy annak tagjaihoz érkezett kérvényeit és beadványait a bizottság a javaslat mellett szintén gondos megfontolás tárgyává tette és amennyiben az ezekben foglalt óhajokat telj esi thetőknek találta, ennek a javaslat megfelelő módosításával adott kifejezést. Mindezek alapján az igazságügyi bizottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A részletekben a bizottság a javaslaton — eltekintve a jelentéktelen, tisztán irályi, valamint a §-ok számozásának változásából származó módosításoktól és a sajtóhibák kijavításától — a következő módosításokat tette: A javaslat czímóhez. A bizottság a czímben a »magyar« szót mellőzte, mert felesleges és ujabb törvényeinkben, pl. a bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. törvényczikk czímóben szintén nem fordul elő. Az 1. §-hoz (m. j. 1. §-a). Az 1. §-ban mindenekelőtt azt az irályi módosítást tette a bizottság, hogy a »járásbiróságok« és a »törvényszékek« szavakat egyes számban használja. A 2. a) pont szövegéből kihagyta a bizottság a következő szavakat: »és a kereset megalapításához szükséges egyéb összes ténykörülményeket«, ehhez képest a megelőző két szót, t. i. »létrejöttét« és »mennyiségét« »e's« kötőszóval kapcsolta össze. A kihagyatni javasolt szavak azt fejezik ki, hogy pl. a feltétel teljesülésének, a felmondásnak stb. szintén okiratban kell megállapítva lenni, de ezt azért nem mutatkozik szükségesnek külön is kifejezni, mert a követelés létrejöttének bizonyításában ugyis benne foglaltatik az, hogy a követelés létrejöttéhez vagyis a kereset megalapításához szükséges összes ténykörülményeket okiratnak kell bizonyítania. A ministeri javaslat 1. §. c), d), e), f), g), h) ós i) pontjai helyébe a következő szöveget ajánljuk: »c) egy évnél nem régibb haszonbérkövetelés iránti perek; d) a haszonbérlő által a haszonbérbeadó ellen a haszonbérlet tárgyának átadása iránt Írásbeli szerződés alapján indított perek; e) a haszonbérleti szerződés megszüntetése iránti perek a bérfizetés elmulasztása, vagy olyan kikötés nem teljesítése vagy megszegése miatt, a melynek teljesítésére magát a fél a haszonbérleti szerződés megszüntetésének terhe alatt Írásbeli szerződésben kötelezte; f) a haszonbérleti szerződés felmondását tárgyazó perek, továbbá a felmondás vagy a szerződés lejárta miatt a haszonbérlet tárgyának visszabocsátása iránt, a haszonbérlet tárgyának a szerződés tartama alatt való fentartása és használása vagy rongálásának és szerződésellenes használásának meggátlása iránt, valamint a haszonbérlő részéről a haszonbérelt területre behozott ingóságok kiadása iránt indított perek.« A c) pontba »haszonbér megfizetése« helyébe »haszonbérkövetelés« szót tette a bizottság, kifejezést akarván ezzel adni annak, hogy nemcsak a bérösszeg, vagyis a készpénzben meghatározott haszonbér megfizetése, hanem a haszonbérlő által haszonbér czimén teljesítendő minden szolgáltatás iránti perek is a járásbíróság hatáskörébe tartoznak. Szükséges volt ezt annyival inkább kifejezésre juttatni, mert a bizottság abból indult ki, hogy az úgynevezett feles szerződés is a haszon-