Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

74 395. szám. Ebből a czélból a nagyberezna—országhatári vonal és a hátsó pályáját képező ungvölgyi helyiérdekű vasút egységes üzletkezelése és az ungvölgyi helyiérdekű vasútnak másodrangú főpályává való átépítése, nemkülönben a székely vasút szászré­gen—dédai vonalának hátsó pályáját képező marosvásárhely—szászrégeni helyi érdekű vasút megszerzéséről kell gondoskodni. Az ungvölgyi helyi érdekű vasút és a folytatólag tervezett új vonal egységes üzemkezelésének, illetve a helyiérdekű vasút átépítésének biztosítására több módozat kínálkozván, a kormány arra kér felhatalmazást, hogy a részletes indoko­lásban tüzetesebben megjelölt ezen módozatok közül azt választhassa, a mely, a közgazdasági érdekek teljes megóvása mellett, az államkincstár aránylag legcseké­lyebb megterheltetésével fog járni. Ugyancsak a forgalom egységes lebonyolításának biztosítása czéljából válik szükségessé a csap—ungvári, csap—-nyíregyházai és csaba—nagyváradi vonalak teljesítő-képességének emelése is. Viszont a székely vasút marosvásárhely—szászrégeni vonalának a székely vasút hálózatába való beillesztésére csupán egy mód: a szóban levő helyiérdekű vasútnak az állam részére való megszerzése kínálkozván, a kormány ezen vonal megváltására kér felhatalmazást. A felsorolt új vonalak ós az azokkal kapcsolatos beruházásokon felül a kor­mány gondoskodásának tárgyát képezi önként érthetőleg az államvasuti hálózat belterjes fejlesztése is. E részben nemcsak a közönség fokozottabb igényével állunk szemben, hanem a forgalomnak jelentékeny fejlődésével is. Ez utóbbi tekin­tetben kellő képet nyújthat az, hogy míg az 1897. évi XXX. törvényczikk indo­kolásában utolsó évként figyelembe vett 1895. évből kiindulva, ezen 1895. óv végével az államvasutak hálózata a saját számlájára kezelt helyi érdekű vasutak­kal együtt 10.761 km.-t tett, addig e hálózat hossza 1901. végével 14.547 km., a teljesítmény pedig kereken 48"4 millió vonatkilométerről 64"1 millió vonatkilo­méterre emelkedett. Az utasok száma ezen időszakban kerek számban 42,700.000-ről 50,700.000-re és a fizető teherforgalom 20,210.000 t.-ról 26,800.000 t.-ra szökött. E fejlődésnek belterjes voltát a következő adatok igazolják: I. Személyforgalom: 1 pályakilométerre esett 1895. évben 2.619 személyvonatkilométer 1 » » 1901. » 2.983 » 1 » • » 1895. » 55.023 személykocsitengelykilométer 1 » » 1901. » 59.922 » II. Teherforgalom: 1 pályakilomóterre esett 1895. évben 2.774 tehervonatkilométer 1 » » 1901. > 3.225 » 1 » » 1895. » 211.238 teherkocsitengely km. 1 » » 1901. » 236.639 » 1 » » 1895. » 385.863 fizető tehertonna km. 1 » > 1901. » 455.465 » » » A forgalomnak ilyetén növekedése mellett nyilvánvaló, hogy az 1897. évi XXX. törvónyczikkel engedélyezett hitelekkel, — a mint ezt egyébiránt már ezen

Next

/
Thumbnails
Contents