Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
395. szám. 75 törvényjavaslat indokolása is jelezte, — az államvasutak ezen beruházási szükséglete hosszú időre kimerítve nem lehetett. Ennélfogva nemcsak annak szüksége merült fel, hogy a kormány az idézett törvényczikkel engedélyezett állam vasúti beruházások befejezésére és hasznosítására, valamint az ezen törvény keretében kilátásba' vett, azonban időközben felmerült sürgősebb szükségletek kielégítése folytán elmaradt munkálatokra ujabb hitelt kérjen a törvényhozástól, hanem egyúttal immár elodázhatatlanná vált olyan munkálatok végrehajtásáról is gondoskodni kell, melyek a forgalom czélszerű és akadálytalan lebonyolítása érdekében szükségesek. Ebből a szempontból az 1897. évi XXX. t.-ez. keretén kivül szükség van a fiumei kikötő vasúti berendezésének kiegészítésére, Bród, Csaba, Nagy-Várad és Zágráb állomásoknak bővítésére, egyéb állomások teljesítőképességének fokozására és újabb mozdonyok beszerzésére. Hasonló megítélés alá esik végre a galanta-zsolnai II, vágány kiépítése is. A kormány ezen szükségletek és az igénybe veendő hitelek kijelölésénél a legszigorúbb takarókossági elvnek szem előtt tartásával járt el, a mit az alább következő részletes indokolás igazol. Ennek a takarékossági elvnek szem előtt tartása, a míg egyfelől biztosítékot nyújt az iránt, hogy az állam mai pénzügyi helyzetével összhangban nem álló kiadások mellőztetnek, másfelől remélni engedi, hogy a törvényhozás nem fog elzárkózni a jövőben sem az ez idő szerint ki nem elégíthető szükségletek fedezésére megkívánt eszközöknek rendelkezésre bocsátása elől. Az 1. §-hoz. A tervezett nagyberezna—országhatárszéli vasútvonal, az ungvölgyi helyi érdekű vasút Nagyberezna állomásából kiágazólag, részben az Ung folyó, részben pedig a Cserbina patak völgyében haladva, Ulics, Zábrogy, Szólya, Kosztrina, Sztavna, Lucs, Voloszánka, Yerhovina, Bisztra és Uzsok községek érintésével az osztrák területen építés alatt álló sambor—-uzsoki vonalhoz csatlakozva az ország határáig vezettetnék és a nevezett községeken kivül még több szomszédos községet vonna be a vasúti forgalom keretébe. A vasút által átszelt vidék forgalmának zömét a vonal mentén elterülő nagy erdők termékéi fogják szolgáltatni. Ezen erdőségek túlnyomó részben a magyar erdőkincstár tulajdonát képezik, mely azokat rendszeres üzembe tartja. Az uzsoki útirányon át a vasúti forgalomba bevonhatók továbbá a Stry folyó felső völgyében levő fenyvesek, melyekben már is számos gőzfűrész működik és melyeknek termékei most Nagyberezna állomásra kocsin szállíttatnak. Ügy e termékekből, mint a hazánkból Galiczia eme részében ez idő szerint is meglevő és jelentősnek mondható kivitelből, melynek zömét gabonanemüek, liszt, vasárúk és egyéb iparczikkek képezik, a vasútra nézve kielégítő forgalom várható, sőt eme forgalom a vasút kiépítésével bizonyára fokozódni fog. A vonalnak jelentősége van továbbá a magyar-gács vasúti forgalom szempontjából is, mert a Magyarország és Graliczia keleti része között levő forgalom ezen útirányon előreláthatólag az eddiginél czólszerübb módon lesz lebonyolítható. Kivitelünk szempontjából a tervezett vasútvonalnak nemzetközi jelentősége is van, minek következtében a honvédelmi követelményektől eltekintve is teljesen indokolt, hogy e vonal állami fő vasútként építtessék ki. A nagyberezna—uzsoki új vonal kiépítése által a Graliczia irányában már meglevő vidrányi és beszkidi útirányokon kivül Lemberg felé egy harmadik Kárpátátkelés, illetve vasútösszeköttetés teremtetik, mely egyfelől az orszság északkeleti 10*
