Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről
154 398. szám. megállapított terv szerint tör a másik fél gyengeségének kiaknázására, az bizonyára nem érdemel kíméletet és nem helyezhető egy vonalba azzal, a ki csak a kínálkozó alkalommal élve zsákmányolja ki a másik fél helyzetét és lépi túl a jogos haszonszerzés határait. III. A mi az uzsora büntetendő cselekményének minősítését és büntetését illeti, a javaslat az alapesetekre nézve megtartja a jelenlegi törvény minősítését és büntetési tételeit, s csakis az uzsora qualificált eseteiben tér el tőle annyiban, hogy ezeket az eseteket bűntetté nyilvánítja s börtönbüntetéssel sújtja. Egyébiránt a javaslat nem annyira a túlszigortól, hanem attól vár kedvező eredményt, hogy az uzsorás jellegű visszaélések a gazdasági élet és a magánjogi ügyletek egész körében megbélyegezve lesznek. Különösen a pénzbüntetés mértékének jelentékeny emelésében, amilyen p. o. a svájczi büntetőtörvénykönyv javaslatában (84. art. 30.000 frank) erre nézve ajánltatik, a javaslat nem látja a kiegyenlítésnek oly hatályos eszközét, a mely ennek a büntetési nemnek büntető törvénykönyvünkben megszabott maximális mértékétől (1878 :Y. t.-cz. 26. §.) való eltérést is igazolhatná. A sértettre nézve ennél sokkal hatályosabb eszköze a védelemnek a vagyoni felelősségnek azon szigorúbb mértéke, melyet a javaslat az uzsorás ellen megállapít. (6-9- §§•)• Az uzsora legsúlyosabb eseteiben a kiutasításnak mint mellékbüntetésnek tágabb körben való alkalmazása hatályos eszköznek mutatkozik az uzsora elterjedésének meggátlására. (2. §.• utolsó bekezdés.) Az uzsora azon eseteiben, melyek engedélyhez kötött ipar vagy foglalkozás gyakorlása körében követtetnek el, kedvező hatást vár a javaslat az illető ipar vagy foglalkozás folytatásától való időleges eltiltásnak, mint mellékbüntetésnek alkalmazásától. (3. §.) A mi az uzsora minősített eseteinek körét, az uzsorás követelést megszerző harmadik személy büntethetőségét és az uzsorás büntetlenségének feltételeit illeti (2., 4. és 5. §.), a javaslat lényegileg megegyez a mai jog álláspontjával. IV. A javaslat elejti az uzsora büntetendő cselekményének indítványi jellegét; az tehát összes eseteiben minden korlátozás nélkül hivatalból lesz üldözendő. Ezt ugyan a javaslat kifejezetten ki nem jelenti, minthogy azonban büntetőtörvényünk szerint minden bűncselekmény miatt hivatalból indítandó meg az eljárás, hacsak ez kifejezetten a sértett fél indítványától függővé téve nincs: ily kivételes •rendelkezés hiányában a hivatalból való üldözés szabálya fog állani. A hivatalból való üldözés elvét kiterjeszti a javaslat az új törvény hatályba léptéig elkövetett vétségekre is, a melyek miatt az eljárás az új törvény hatálybalópte után lesz megindítandó. (11. §. második bekezdés.) V. A magánjogi következmények kiterjednek minden olyan szerződésre, a mely az uzsorás jelleget megállapító ismérveket, jelesül az e részben irányadó alanyi és tárgyi mozzanatokat feltünteti, tekintet nélkül az ügylet nemére és az uzsorás ténykedés módjára és így tekintet nélkül arra, fenforognak-e az uzsora büntethetőségéhez megkívánt különös előfeltételek, nevezetesen: a hitelnyújtás, teljesítésre engedett halasztás, fennálló követelés módosítása vagy megszüntetése, vagy a kihasználás tervszerűsége. Az ily szerződés általában véve semmis. (6. §.) A javaslat ennek kimondásával megvonja a jogi hatályt az oly ügyleti ténykedéstől, mely a jó erkölcsökbe ütközik, és ez által szigorú erkölcsi elvet visz be a gazdasági élet ügyleti forgalmába. Ennek a szélesebb körű védelemnek megfelelően tágabb keretben szabja meg a javaslat a szerződés semmisségének következményeit is. Jelenlegi jogunknak
