Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-398. Törvényjavaslat, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. t.-czikk módositásáról és kiegészítéséről

398. szám. 155 inkább csak a hitelügyletek körére illő e részbeni rendelkezései e czélnak többé nem felelhetnek meg. A javaslat a semmisség általános következményeinek megfelelően az alaptalan gazdagodás elveinek érvényre emelésével kölcsönösen visszatérítésre kötelezi a feleket; a visszatérítés mórtéke és terjedelme tekintetében azonban méltányos figyelemmel van a felek ügyleti szerepére, s a sérelmet szenvedett fél helyzetét egyrészt a visszatérítés mértékének enyhébb megállapításával, másrészt annak kimondásával könnyíti meg, hogy a bíróság a sérelmet szenvedett félnek bizonyos esetekben a visszatérítés teljesítésére méltányos halasztást adhat (7. §.). Ennek kapcsán a javaslat arról is gondoskodik, hogy az a fél, a ki a semmis ügyletből kifolyóan váltót vagy hasonló természetű más okiratot állított ki, az ebből származható hátrányoktól lehetőleg mentesíttessók. (8. §.) VI. A javaslat elejti a jelenlegi törvénynek azt az álláspontját, mely szerint a szerződés rendszerint csak a bűnvádi eljárás során az uzsorának a büntető bíróság által történt megállapításával kapcsolatban mondható ki semmisnek. A büntetőjogi és a magánjogi következményeknek összekapcsolása igen sok esetben megnehezíti a szenvedett sérelem magánjogi orvoslását ós elvileg sem igazolható, annál kevésbbé, mert a javaslat álláspontja szerint a szerződós semmissége tágabb körben következhetik be, mint az uzsora büntethetősége. Az a kérdés, hogy menynyiben vonható be a büntető perbe a magánjogi következmények megállapítása, viszont mennyiben bírhatnak befolyással a polgári perre nézve a büntetendő uzsora jelenségei, az idevágó általános eljárási szabályok szerint lesz megoldandó. (V. ö. 1896 : XXXIII. t.-czikk 5., 6., 486. és köv. §§., 1868 : LIV. t.-czikk 10. §., 1893 : XVIII. t.-czikk 44. §.^. Arra az esetre nézve, a mikor a büntető ós polgári eljárás egyidőben van folyamatban, a javaslat az említett szempontból a sértett fél hatályosabb megöltalmazása végett kivételes szabályokat állít fel. (10. §.) VII. A javaslat megfelelő módon sújtja a gazdasági élet terén előforduló mindazokat a súlyosabb visszaéléseket, a melyeknél az egyik fél gyengesége aránytalan haszon szerzésére kizsákmányoltatik. A javaslat rendelkezései alá fognak esni nevezetesen a gabona elővételi ügyleteknek az utóbbi időben sok oldalról panaszolt uzsorás jellegű esetei is. Viszont azonban a javaslat nem kívánja érinteni azokat az elővételi ügyleteket, a melyeknek létesítésénél az uzsorás jelleget megalapító mozzanatok fenn nem forogtak, ós a melyeknek teljesítése esetleg csak a viszonyok későbbi alakulása következtében vált a kötelezett félre nézve túlságosan terhessé. Egyáltalán a javaslat már tárgyánál fogva sem tekinti feladatának, hogy egyes gazdasági és társadalmi osztályok érdekében a fennálló szabályoktól eltérőleg korlátozza az oly szerződések hatályát, a melyek az uzsoraszerű kihasználás jelenségeit fel nem tüntetik, sem a törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütköznek, s ehhez képest érvényesen jöttek létre. Az ily kivételes korlátozás a jelen törvényjavaslat keretén kivül eső sok más kérdéssel függ össze és így a mennyiben annak gazdasági forgalom sérelme nélkül egyáltalán helye lehet, csak más törvényhozási intézkedés keretében képezhetné megfontolás tárgyát. VIII. A javaslat nem kívánja a kereskedelmi forgalomban előforduló ügyleteket a kelleténél túl megnehezíteni, s ez okból a jelenlegi törvény idevágó rendelkezései nyomán kifejezetten kiveszi a megalkotandó törvény hatálya alól azokat a kereskedelmi ügyleteket, a melyek által a fél a vagyoni előnyt bejegyzett kereskedő terhére kötötte ki vagy szerezte meg. Ugyancsak a jelenlegi törvény nyomán kimondja, hogy a törvény alá nem esik az évi 8°/

0-ot meg nem haladó kamatnak, vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek kikötése vagy szerzése. (11. §.) 20*