Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

120 395. szám. a tehénistálló, takarmányelőkészitő pajta, az intézői lakás, magtár, sertésól és a tanári lakások másik fele 140.000 K erejéig. k) Az országos közgazdasági alap gyarapítására elöirányoztatik 15,000.000 K. Az országos közgazdasági alap gyarapítására, az 1889. évi XXXI. törvényczikk 10. §-a 1,200.000 frtot, 2,400.000 K-t bocsátott rendelkezésre a végből, hogy ezen alap tőkéi és kamatjövedelmei a pénzügyi és a földmivelésügyi ministerek egyetértő rendelkezésével egyes közgazdasági czólok elérésére s vállalatok létesítésére legyenek fordíthatók. Az alap rendelkezésére bocsátott ezen összeg segélyével számos új közgazdasági ágazat meghonosítása és megerősítése sikerült, nevezetesen az annak terhére a czukorgyári vállalatoknak nyújtott hosszabb lejáratú törlesztéses kölcsön után a czukoriparnak felvirágzása biztosíttatott. A rendelkezésre bocsátott tőke azonban a kitűzött feladatok sikeres, nagyobb arányú és állandó jellegű megoldására elégtelennek bizonyult, a mit legjobban igazol az a körülmény, hogy az alap ez idő szerint a pénztári keszleteknek 2,759.800 K előleggel tartozik, a mely előleg kivétel nélkül közgazdasági czélok elérésére és vállalatok segélyezésére adott oly kölcsönökből ered, a melyeket az alap kellő pénzkészlet hiányában fedezni nem tudott. Már maga ez a körülmény, hogy az alapnak a pénztári készletekkel szemben függő adóssága van, a számadási rend szempontjából megköveteli, hogy annak rendezésére az alap újabb állami dotatióval gyarapíttassék. Az alap függő kölcsönének kiegyenlítése után szabad rendelkezésre fenmaradó 12,240.000 K mikénti felhasználására nézve a kormány részletekbe menő tervet nem terjeszt, de nem is terjeszthet elő, mivel a közgazdasági conjuncturák változása olyan részletes felhasználási tervezet elkészítését, a mely azután hosszabb időn át pontosan be is tartható, kizárja. Habár az előadottak szerint hosszabb időre szóló részletes felhasználási tervezet be nem mutatható, a kormány mégis szükségesnek véli, hogy előterjesztésének támogatására felemlítse azokat a földmivelósi czélokat, a melyeknek szolgálatára a kérdéses összeget elsősorban s annak engedélyezése után azonnal fordítani kívánja. A kendernek és lennek mint fonál, azaz ipari növényeknek termelése hazánkban úgy mezőgazdasági, mint ipari, így közgazdasági szempontból nagy fontossággal bir. Mezőgazdasági fontossága a növények termelésének egyrészt abban rejlik, hogy olyan területek, a melyek más piaczi növény termelésére kevéssé alkalmasak, minők különösen a lecsapolt és mívelós alá kerülő lápföldek, kellően hasznosíthatók, másrészt pedig az országnak arra alkalmas egyéb vidékein a termelés változatosabbá tehető, a mi rizikó megoszlását és a mezőgazdaság jövedelmének biztosabbá tételét, sőt fokozódását és állandósulását eredményezi. A kender- és lentermelésnek felkarolása a megfelelő gyáripar szempontjából is nagyjelentőségű, mert az országba évente sok millió értékű kender- és lenárút hoznak be, ennek csökkentésére hivatott gyáripar azonban nyersanyag nélkül nem létesülhet. Végül figyelembe veendő, hogy a külföldi ipar igen nagy mennyiségű nyersanyagot fogyaszt, szükségletének fedezésére irányuló kivitel révén tehát hazánk szintén jelentékeny pénzhez juthatna, azonban jóllehet a természeti és közgazdasági viszonyok hazánkban kedveznek a kender- és lentermelésnek, a kendertermelés évről-évre csökkent, a lentermelós pedig alig lépi túl a háziipar szükségletének határát s minőségileg ennek fokozódó igényeit sem elégíti ki.