Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.

Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről

108 395. szám. érdekeltség tehát már az alakulásnál jobban terheltetett, mint az kellő hozzájárulás után bekövetkezett volna. Hozzávéve mindezekhez az érdekeltségi terület talaj­viszonyait, el kell ismernünk, hogy az érdekeltség a még szükséges befektetési költ­ségeket csak egy részének igen súlyos, az anyagi tönkrejutás veszélyével is járó megterheltetóssel, lenne képes elviselni, a minek elkerülése végett egyrészt, másrészt a munkáknak a viszonyokban rejlő méltánytalanságát helyrehozandó, a társulat megfelelő segélyezése okvetlenül szükséges. Hasonló helyzetben van a Vág balparti ármentesűő és belvizszabályozó társulat is. A földmivelésügyi tárcza 1901—1903. évi költségvetéseinek indokolá­sában foglaltak ismétlésével fel kell említeni, hogy az 1897. és 1899. évi nyári árvizek által részben elöntött társulat alsó érdekeltsége oly súlyos pénzügyi viszo­nyok közé jutott, hogy annak az állam által, az 1885. évi XXIII. t.-cz. 115. §-ának utolsó pontja alapján való rendkivüli segélyezése elől elzárkózni nem lehetett. A segélyezésre vonatkozó tárgyalások megejtetvén, a nyújtandó segély összege annak számbavételével, hogy a- nevezett társulat alsó érdekeltsége kat. holdankint évi 6 K 40—60 f-nél nagyobb megterhelést anyagi romlása nélkül nem viselhet, 950.000 K-ban állapíttatott meg, a mi pedig ezen összegnek fedezését illeti, arra nézve az a megállapodás jött létre, hogy a mennyiben a jelzett összegből csakis 450.000 K összeg lenne az 1895. évi XLVIII. t.-czikkel engedélyezett beruházási hitel terhére átvehető, e hitelből 1903—1907. évek folyamán megfelelő évi rész­letekben a most jelzett összeg nyújtassák, a még fenmaradt 500.000 K pedig a földmivelésügyi tárcza 1903—1907. évi költségvetéseiben a vizi beruházások czí­mónél külön hitelkópen 100.000 K-ás részletekben vétessék fel, a mely megálla­podásnak megfelelően vétetett már be a földmivelésügyi tárcza 1903. évi költség­vetésébe az 500.000 K-nak első 100.000 K-ja. Tekintettel azonban körülményre, hogy ha az 1895: XLVIII. t.-czikkel engedélyezett költségek ily, tulaj donképen a szabályozási munkák keretébe nem tartozó összegekkel is terheltetnek, maguk a szabályozási munkálatok lesznek meg­rövidítve, szükségesnek mutatkozott a kérdéses 450.000 K-ból még fenmaradó 375.000 K segélyezésnek a jelen hitelre való átutalása. A Margittaszigeti ármentesítő társulat a földmivelésügyi minister az 1897-ik évi augusztusi árviz után az 1885. évi XXIII. t.-cz. 82. §-a alapján hivatalból alakította meg, a mintegy 54.000 kat. holdra kiterjedő szeremlei, duna­szegcsői, báthmonostori, mohácsi és úgynevezett főherczegi érdekeltségekből, mert az említett évi árvízkor ismételve szerzett tapasztalat szerint a nagy Dunamenti , 54 kilométer töltés védelmére az egyes, minden összhang ós egységes szervezet nélkül működő érdekeltségek semmiféle biztosítékot nem nyújtottak arra nézve, hogy ha egyiknek töltése elszakad, a többi öblözetek el ne öntessenek. A megalakí­tással egyidejűleg intézkedett a földmivelésügyi minister, hogy a társulat töltése Bajától Bezdánig a Duna e szakaszára megállapított szabványmóretekkel mielőbb kiépíttessék. Ennek a társulat a régi szeremlei érdekeltség kivételével meg is felelt. A szeremlei érdekeltség a töltések kiépítésétől azért vonakodott, mert hol­dankint közel kétannyival lenne terhelve, mint az ezen érdekeltség után legerő­sebben terhelt mohácsi öblözet, a mely maga részéről ezen teher ellen felszólam­lással nem élt. A többi érdekeltségi csoportok pedig a szeremlei töltésszakasz építési költségeinek fedezéséhez hozzájárulni vonakodnak, mert nem akarnak lemondani azon előnyről, a mely • reájuk háramlótt abból a körülményből, hogy minden régi érdekeltség maga-maga viseli elkülönítve a többitől a töltések szab­ványos méretre való kiépítésének költségét. A volt szeremlei érdekeltség töltése Bajától a bátai révig 9'2 kilométer hosszban terjed és Szeremle községen alul

Next

/
Thumbnails
Contents