Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
395. szám. 105 összeg képezi. Ugyanis mint már fentebb említtetett, az 1882. évi XXVI. törvényczikk 5. §-a utasította a földmivelósügyi ministert, hogy a Béga csatornának a hajózás igényeinek megfelelő átalakítása tárgyában a törvényhozásnak mielőbb javaslatot tegyen. A tervek el is készültek: a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország jelentősebb folyóvizein elsősorban szükséges szabályozási munkákról szóló 1895. évi XLVIII. törvényczikkel a földmivelésügyi minister rendelkezésére bocsátott összegből ezen törvény indokolásában részletesen kifejtetteknél fogva a Bégának Nagy becskerek ós Titel közti 35 kilométer hosszú szakasza, a titeli és écskai kamara-zsilippek és a duzzasztó mozgó gát folyamatban lévő építésével előreláthatólag 1904. év végéig rendeztetni fog annyira, hogy a Béga a legkisebb vízállások idején is 2 méter mélyen merülő dunai hajókkal lesz járható. A Nagybecskerek és Temesvár közti 80 kilométer hosszú csatornaszakasznak hasonló irányú és nemcsak Temesvár város, hanem az egész vidék gazdasági életének felvirágozására, az adókópesség fokozására nagy kihatással biró rendezése elől elzárkózni tovább már nem lehetett, mert a képviselőház pénzügyi bizottsága is az 1902. évi XXII. törvényczikk tárgyalásáról előterjesztett jelentésében örömmel üdvözölvén e szakasz hajózhatóvá tételére vonatkozó tervek elkészültét, szükségesnek látta kifejezést adni, — általános megnyugtatásul és azon látszat kikerülése végett is, mintha a kormány a Béga hajózhatóvá tétele iránt az 1882. évi XXVI. törvényczikkben foglalt utasítás elől'még tovább is kitérni óhajtana, — annak a kijelentésnek, hogy a Béga csatorna ármentesítéséről szóló törvénybe egy ujabb kötelező rendelkezés vétessék fel annak hajózhatóvá tótelére nézve. A törvényhozás a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával a törvénybe 8. szakaszul beiktatta, hogy »az 1882. évi XXVI. törvényczikk, valamint más törvényeknek a temes-bégavölgyi vizszabályozó ármentesítő társulatra vonatkozó rendelkezései, melyeket a jelen törvény meg nem változtatott, továbbra is érvényben maradnak.« A törvényhozás ezen ismételt rendelkezésének lett elég téve, a mikor a Béga csatorna hajózhatóvá tételére Nagybecskerektől Temesvárig szükséges munkák kivitele a beruházások keretébe felvétetett. A Temes-Bégavölgy rendezésére és a Béga csatornának Temesvárig való hajózhatóvá tótelére összesen 11,622.000 K szükséges, a mely összegből azonban csak '8,622.000 K terheli véglegesen az államot, mert a temes-bégavölgyi társulatnak előlegképpen adandó 3,000.000 K visszatérítése biztosítva van. b) Némely város árvédelme szempontjából szükséges vizimunkálatokra, valamint egyes társulatok segélyezésére 4,600.000 K vétetett fel. • Az árvédelmi munkálatoknak legnagyobb része ugy a Tisza, mint a Duna völgyében be van fejezve, csakis egyes városok- és társulatoknak helyzete maradt még tisztázatlanul, leginkább pénzügyi nehézségek miatt, miért is indokolt, sőt szükséges, hogy ezek válságos helyzete mielőbb állami segítséggel orvosoltassék. Győr város és Győrsziget árvédelmi művei az 1885. évi XV. törvényczikk értelmében az állam által lettek kiépítve az akkor fellépett legmagasabb viz felett l'o méter biztonsággal, ugy, hogy e védőművek koronamagassága a győri mércze szerint -\- 7*20 méter. A védőművek költségeit az állam kölcsönből fedezte, a melynek törlesztésére az építmények átadását követő évtől kezdve minden évben Győr városa 34 éven át 4.500 forintot, Győrsziget községe 30 éven át 800 forintot és Győr vármegye 24 éven át 800 forintot fizetnek. Az 1897. és 1899. években az osztrák Dunáról lezúduló rendkívül magas árvizek következtében, nemkülönben a szomszédos társulatok védőműveinek az Képv. iromány. 1901—1906. XXVII. kötet. 14
