Képviselőházi irományok, 1901. XXVII. kötet • 387-401. sz.
Irományszámok - 1901-395. Törvényjavaslat, a magyar királyi államvasutak hálózatának kibővítéséről, vasuti és más beruházásokról, valamint a szükséges költségek engedélyezéséről
106 395. szám. 1899. évi nagyvizszin fölé 1 méter magasságra és nagyobb méretekben való kiépítése folytán Győr város és Győrsziget község védőművei ma már nem nyújtanak kellő biztonságot, különösen ha figyelembe veszszük, hogy Győrött az 1899. évi nagyviz O'so méterrel volt magasabb, mint 1883. évben, ugy, hogy a védőműveknek felemelése okvetetlenül szükségessé vált. Győr város és Győrsziget egyesített árvédelmi műveinek magassága a terv szerint O'so méterrel vétetnék nagyobbra, mint a szomszédos társulatok töltései, hogy a város árvédelmi biztonsága a külterületekét meghaladja. E szerint a védőművek magassága -f- 8*8 méterre, azaz l'so méterrel van magassabbra tervezve azon vízszinnél, a mely 1889. évben Győrnél a szakadások nélkül bekövetkezett volna; az új védművek tehát a mai védműveknél í'm méterrel lesznek magasabbak. A terv kiviteli költsége 1,150.000 K-ra van előirányozva. Miután az érdekeltek ezen költséget el nem birják és a védművek felemelése és megerősítése már évek óta húzódik, anélkül, hogy az érdekeltek a kiépítés iránt intézkedhettek volna, nem maradt más hátra, mint hogy a védőművek szükséges kiépítését az állam vegye kezébe, hacsak a várost Szeged sorsára juttatni nem akarjuk. Győr város és Győrsziget árvédelmi helyzetének biztosításával szoros összefüggésben van a győri Dunaágnak szabályozása, a melyre 600.000 K vétetett fel. A Győri Dunaágnak Győrtől Vénekig való szabályozása a közhajózás, valamint Győr város kereskedelme szempontjából elodázhatatlanul szükséges, a mennyiben eddigelé is csak óvenkint ismétlődő kotrásokkal volt lehetséges a hajóforgalmat fentartani. A folytonos kotrás pedig sokkal nagyobb kiadásokat okoz, mint ha e kiadások egyszersinindenkorra gyökeres és végleges szabályozás utján oldatnak meg. Ezenkívül szükségessé vált a győri, illetőleg mosoni Dunaágnak a Nagy-Dunából való kitorkolásánál egy szabályozó művet felállítani, hogy a kisdunamenti vidék árvédelmi biztonsága fokoztassók. Mindezen munkálatok az 1895:XLVIII. törvényczikkbe felvéve nem lettek ÓB csakis az abban kontemplált szabályozások részbeni elhagyásával volnának végrehajthatók. A győri dunaág-rendezési munkálatok egy részét, mintegy 400.000 K-t, Győr város fogná viselni, ennek betudásával lettek a költségek 600.000 K-ra megállapítva. Az emelkedő dunai árvizek káros hatása következtében hasonlólag igen rossz helyzetbe jutott és van Esztergom városa is és mivel a védművek költségeit az sem képes teljes mértékben viselni, méltányos, hogy az állam segítségére legyen, mert a vízszinemelkedés részben a nagymérvű ármentesítések következménye. Az ide vonatkozó terv szerint, az ármentesítés költsége a Kis-Duna részleges feltöltésével mintegy 506.000 K-ba kerülne, ebben a költségben azonban a primási sziget mellett létesítendő és alább felemlítendő kisebb téli kikötő építési költségeinek nagyobb része is benfoglaltatik. Az ármentesítő munkálatokkal egyidejűleg gondpskodni kell a városi szennyes vizek levezetésére szükséges felfogó csatorna kiépítéséről is, nehogy a városi szennyes vizek a csatornákon törjenek fel. Ezen felfogó csatorna költségei a fenti összegben benn nem foglaltatnak. A szegedi körtöltés méreteinek erősítése és a víz felőli lejtőjének burkol 1888. évi, de különösen az 1895. évi nagy vizekkel szemben azért vált szükségessé, mert az 1879. évi vízálláshoz viszonyítva, melyre vonatkozólag a város védművei és körtöltése is kiépültek, a nagyvíz szine 0'78 méterrel emelkedett.
