Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

92 318. szám. rendszerrel a tervezet 24. §-ának utolsó bekezdése akkép egyeztetné össze, hogy a büntetésből való áthelyezés büntetésénél, mint mellékbüntetés, az előlépósre való igény megvonása is kimondható, a mely ez esetben egy évnél hosszabb időre nem terjedhet, de a mennyiben határozottan kimondva nincs, a büntetésből áthelyezésre itélt tisztviselőnek előlépésre való igénye érintetlen marad. Azok az állami tisztviselők, a kikre a birák és birosági hivatalnokok felelősségéről szóló 1871. évi VIII. törvényczikk határozatai kiterjednek, a 24. §. határozatai alá nem vonhatók. A kormány tartózkodik attól, hogy a birói szervezet alapvető intézményeit közbevetőleg, az illetményekről rendelkező törvényben, megváltoztassa. Az idézett törvény a fokozatos előlépés megvonását mint külön fegyelmi büntetést nem ismeri, mert a törvény 23. §-a szerint a fegyelmi büntetések a rosszalas, feddés, pénzbüntetés és a hivatalvesztés, a 24. §. pedig megálla2-)ítja azt, hogy a rosszalas egy, a feddés két, a pénzbüntetés három év alatt veszti erkölcsi hatályát. A birói fegyelmi törvény most említett rendelkezése és a kir. Ítélőtáblák és kir. főügyészségek szervezetéről szóló 1890. évi XXV. és a birói ós ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. törvényczikk alapján az, a közigazgatási biróság Ítéleteivel is több izben megerősített gyakorlat fejlődött, hogy oly bíró, vagy bírósági tisztviselő, a ki valamely fegyelmi büntetésnek erkölcsi hatálya alatt állott, e hatály tartama alatt fokozatos előléptetésben részesíthető nem volt, sőt a bíráknál eddig érvényben állott tíz éves fizetésemelkedés szempontjából a fegyelmi büntetés előtti és annak erkölcsi hatálya alatti szolgálati ideje teljesen elveszett. Megszűnvén az üresedésekhez kötött fokozatos előléptetés rendszere, a megváltozott rendszert, a mennyire lehet, összhangba kell hozni a birói fegyelmi törvény most ismertetett határozataival. Ezen az alapon a 25. §-ban azt az intézkedést tervezzük, hogy a rosszalas büntetésével büntetett birónak vagy bírósági tisztviselőnek a jogerős fegyelmi Ítéletet közvetlenül követő előlépésnél egy óv, a feddéssel büntetettnek két év és a pénzbüntetéssel büntetettnek három év nem számít, s az illető csak a büntetés erkölcsi hatályának megfelelő egy, két, illetve három évvel később juthat a magasabb fizetés (korpótlék) élvezetébe. A további előlépésre (korpótlékra) a fegyelmi büntetésnek azonban, épugy mint a javaslat 24. §-ának határozatai szerint, ez esetben sincs kihatása. A 26. §-hoz. E szakasz az 1893. évi IV. törvényczikk 5. §-ának ötödik bekezdésében foglalt határozatához hasonló rendelkezést tartalmaz. Eltérés mutatkozik azonban annyiban, hogy a jelen szakasz szerint csak abban az esetben nem utalványozandók a fegyelmi eljárás alatt álló előlépésre jogosultnak magasabb illetményei attól az időponttól kezdve, a melytől azok különben jártak volna, ha az illető tisztviselő az előlépésre való igény megvonására (akár fő-, akár mellékbüntetóskópen), vagy szolgálatból való elbocsátásra, avagy az 1871. évi VIII. törvényczikkben megállapított s a 24. §-ban körülirt jogkövetkezményeket maga után vonó fegyelmi büntetésre ítéltetik. A IV. fejezethess. Ugyanazok a szempontok, a melyek a kormányt a tisztviselők illetményeinek ujabb szabályozására vonatkozó javaslatainál vezették, voltak döntők a tekintetben is, hogy a szabályozás az állami altisztekre és szolgákra, úgyszintén a pénzügy-