Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 93 őrség és a székesfővárosi állami rendőrség alkalmazottaira kiterjesztessék és az illetmények mai mértéke, és pedig ngj a fizetések, mint különösen a lakpénzek mértéke általában emeltessék. A szabályozandó személyzet szolgálati teendőinek különböző volta ós az illetményeknek az egyes kategóriákhoz igazodó eddigi megszabása a teljes egyöntetű szabályozást kizárja. De a teljes egyöntetű szabályozás szolgálati érdekekből sem lenne ajánlatos, mert, hogy további részletekbe ne bocsátkozzam, senki sem fogja tagadhatni, hogy a postánál és a távirdánál alkalmazott altisztektől és szolgáktól megkivánt teendők úgj minőségileg, mint mennyiségileg .meghaladják azokat a szolgáltatásokat, a melyeket a hivatalokban alkalmazott altisztektől és szolgáktól megkivánunk. A szolgáknál megtartandónak vélem azt az 1893. évi IV. törvényczikkberi már megállapított különbséget a székesfővárosi és a vidéki szolgák között, a mely különbség nemcsak, mint a tisztviselőknél, a lakpénzfokozatokban, hanem a fizetésekben is nyilvánul. A fejezet határozatai alá tartozó összes alkalmazottakra kiterjesztendő lenne az állami tisztviselőket illetőleg javasolt az az intézkedés, hogy a kinevezés csak az illető állásra nézve törvényesen megállapított alapfizetéssel történhetik és hogy a magasabb fokozatba való jutáshoz bizonyos kifogástalanul eltöltött szolgálati idő szükséges. Az 1893. évi IV. törvényczikk az üresedésekhez kötött fokozatos előléptetés rendszerét az altisztekre ós a szolgákra is kiterjesztette, mindazonáltal azzal a korlátozással, hogy az altiszteknél és szolgáknál az előléptetés nem feltétlenül a kinevezés sorrendjén alapuló idősbség, hanem e mellett az érdemesség és alkalmazhatóság szerint történhetett. A javaslat határozatai szerint az altiszt és szolga öt-öt évi szolgálati idő után feltétlenül elő fog léphetni, hacsak szolgálata kifogásra okot nem fog adni. Az előléptetésre való igénynek ily biztosítása a mai rendszerrel szemközt bizonyára előnyösnek mondható. ' A 27. §-hoz. E szakasz határozatai alá tartoznak az összes állami altisztek és szolgák, kivéve a posta-, távírda- ós- távbeszélőnél alkalmazott altiszteket ós szolgákat, valamint az állami bányászatnál, az állami erdészetnél, az állami kezelésbe vett községi erdőknél és az erdőőri szakiskoláknál alkalmazott altiszteket (erdőőri személyzetet). A mint a 27. szám alatt mellékelt kimutatásból kitetszik, a jelen szakasz határozatai alá tartozó altisztek kezdőfizetése 200 koronával, végső fizetése 300 koronával, a szolgák kezdőfizetése, ós pedig úgy a Budapesten, mint az egyebütt alkalmazottaké 100 koronával, végső fizetése 200 koronával emeltetett fel. A 28. §-hoz. A postánál, távirdánál ós távbeszélőnél alkalmazott altisztek kezdő fizetése, a mint ez a 28. számú mellékletből látható, 300 koronával, végső fizetése 400 koronával, a szolgák kezdő fizetése és pedig a Budapesten alkalmazottaké 200 koronával, a vidéken alkalmazottaké 100 koronával, a szolgák végső fizetése pedig mindenütt 300 koronával emeltetett fel. A jelen szakasz határozatai alá tartozó altisztek és szolgák illetményeinek a többiekénél magasabb összegben való megállapítását indokolttá teszi egyrészt a