Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 89 a (posta- és távirda altiszteké 1.100 K) és a kezelőnők előléptetése a magasabb fizetésbe bárom-három szolgálati év után következik be, míg az altisztek csak öt-öt szolgálati év után lépnek elő. (L. a 26. sz. mellékletet.) A legalsó fizetési fokozat megállapításánál figyelembe kellett venni, hogy a kezelőnők már az első kinevezéssel kapják a minimális fizetést, ellenben a postaés távirda altisztek rendszerint a szolgák maximális 1.000 K fizetéséből neveztetnek ki az 1.100 koronában megállapított altiszti legalsó fizetési fokozatba. A kezelőnők rövidebb időhöz kötött előlópesét azok a különleges viszonyok indokolják, a, melyeket a női alkalmazottaknál e tekintetben figyelmen kivül hagyni nem lehetett. Az irógépkezelőnői állások számára tervezett illetmények a teljesített munkával és azzal a keresettel, a melyre az irógépkezelőnők magánalkalmazás esetén szert tehetnek, teljesen arányban állanak. 'A női alkalmazottak részére törvényesen biztosítandó tisztviselői minőség is az illető alkalmazottakra nézve értékes reformot képvisel. A III. fejezethez. Az ebben a fejezetben foglalt határozatok az összes állami tisztviselőkre, vagyis a fizetési osztályokba tartozó állami tisztviselőkre, az állami tanító személyzet tagjaira és a kezelőnőkre kiterjednének. Á 21. §-hoz. Az első bekezdésben foglalt határozat átvétetett az 1893. évi IV. törvényczikk 8. §-ából. A törvényjavaslat 2. §-ának ama határozatából, hogy az egyes fizetési osztályokba a tisztviselő kinevezés utján jut, s hogy a magasabb fizetési fokozatba való előlópésre az ugyanabban a fizetési osztályban töltött négy, illetőleg öt szolgálati év ad igényt, következik, hogy a magasabb fizetésbe való előlépés szempontjából csak az illető fizetési osztálynak megfelelő illetmények élvezetében töltött, vagyis az illető fizetési osztályba történt valóságos kinevezéstől számított idő vehető figyelembe. Ezért a szakasz második bekezdésében foglalt rendelkezést javaslom, mely szerint a magasabb fizetési osztályba sorozott állás czímével és jellegével (rangjával) ellátott ós később erre az állásra valósággal — vagyis_az állással járó illetmények élvezetével — kinevezett tisztviselőnek szolgálati ideje, a magasabb fizetésre való igény szempontjából, csak a valóságos kinevezéstől kezdve számít. Az 1893. évi IY. törvónyczikk rendelkezései szerint a magasabb fizetési osztályba tartozó állás czímével és jellegével ellátott tisztviselőnek ranghelyét ebbe a magasabb fizetési osztályba tartozó tisztviselők között a czím- ós jelleg adományozásáról szóló legfelső elhatározás kelte állapította meg, s az illető tisztviselő rangsorban megelőzte az ugyanebbe a fizetési osztályba későbbi időpontban valósággal kinevezett tisztviselőket. Ha pedig egy ilyen czim- és jelleggel ellátott tisztviselő, mielőtt erre az állásra kineveztetett volna, a rangsorban azok közé a tisztviselők közé került, a kik már a magasabb fizetési fokozatba előléptek, — minthogy az 1893. évi IY. törvónyczikk 4. §-a szerint a tisztviselőnek a fizetési osztályában rendszeresített különböző fizetések közül azzal a fokozattal járó fizetésre van igénye, a mely a vele egy létszámba tartozó tisztviselők között őt rangsora szerint megilleti, — az állásra valósággal történt kinevezésekor azonnal a rangsora szerint őt megillető fokozattal járó magasabb fizetés élvezetébe jutott. Egy ily értelmű rendelkezésnek, vagyis a czím- és jelleg birtokában töltött Képv. iromány. 1901—1906. XXV. kötet. 12