Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról
90 318. szám. szolgálati idő beszámításának, felvétele ellenkezett volna a törvényjavaslat egyik alapelvével, mely szerint a magasabb illetményekre mindig az ugyanabban a fizetésben töltött szolgálati idő ad igényt. A tisztviselőnek pusztán valamely állás czímével történt felruházása a czím használatán kivül eddig sem biztosított az illető tisztviselőnek más kedvezményeket. A 22. §-hoz. A 22. §. első három bekezdése meghatározza az 1891. évi XVII. törvényczikk 26. és 27. §-a alapján alkalmazott törvényszéki elnök, biró és ügyész illetményeit, és pedig az 1891. évi XVII. törvényczikk 30. és az 1893. évi IV. törvényczikk 8. §-aiban felállított szabálynak megfelelően, úgy, hogy a helyi előléptetéssel alkalmazottakat ezentúl is az illető fizetési osztály alsóbb, illetve legalsóbb fokozatára nézve meghatározott fizetés és a fizetési osztálynak megfelelő lakpénz fogja megilletni. A régi szabályozásnak e részbeni fentartása megfelel a törvényjavaslat amaz általános elvének, hogy a fizetésrendezés általában nem érinti az állásoknak a fizetési osztályokba való sorozását. A helyi előléptetés intézménye, úgy a mint azt az 1892. évi XVII. törvényczikk a magyar birói szervezetben meghonosította, a valóságos állástól különböző állást létesített, a mely az előbbitől eltért úgy a javadalmazás természetében, t. i. hogy az csak az illető fizetési osztály utolsó fokozatának felelhetett meg, mind pedig a ranghely megállapításában. Az eddigi szabályozás azonban e mellett mégis különbséget állapított meg, egyrészről a curiai birói czím és jelleggel való felruházás, másrészről pedig a kir. Ítélőtáblai birói, illetőleg a főügyészi helyettesi czímmel ós jelleggel való felruházás között. Míg ugyanis az 1891. évi XVII. törvényczikk 32. §-a szerint a curiai birói czímmel és jelleggel felruházott elnöknek, ha a kir. curia rendes birájává vagy ennek megfelelő állásra neveztetik ki, új állásában rangsora és a fizetési fokozathoz való igénye akkép állapítandó meg, mintha azt a szolgálati időt, mely alatt az említett minőségben szolgált, új állásában töltötte volna; addig az itélőtáblabirói ós főügyészi helyettesi czímmel és jelleggel felruházott biró, illetve ügyész, ha valamely kir. Ítélőtábla birájává vagy ennek megfelelő állásra neveztetik ki, mind a fokozatos előléptetésre való igényét, mind rangját csak ujabb kinevezésétől nyeri. A javaslat megszünteti azt a nem indokolható különbséget, a mely az itélőtáblabirói ós főügyészi helyettesi czímmel ós jelleggel felruházottak hátrányára jelenleg fennáll, és a mely a munkakedvet és törekvést megbénítja épen azokban, kik kiválóságuknál fogva és azért, mert az elsőfokon való megtartásuk a közszolgálat érdekében is állott, ruháztattak fel az itélőtáblabirói, illetőleg főügyészhelyettesi czímmel és jelleggel. A 23. §-hoz. A szakasz határozatai lényegileg megegyeznek az 1893. évi IV. törvényczikk 10. §-ának határozataival. Eltérés csak annyiban van, hogy az 1893. évi IV. törvényczikk csak az V— XI. fizetési osztályba tartozó tisztviselők számára biztosította azt, hogy ha valamely tisztviselő oly állásra neveztetik ki, a melylyel korábbi állásában élvezett fizetésénél csekélyebb fizetés van összekötve, a különbözetet személyi pótlékkép kapja meg. A tervezet ezt a szabályt valamennyi állami tisztviselő javára általánosítja.
