Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 85 az évi 1.600 K pótlék élvezetébe lépnek, a VI. fizetési osztályba tartozó tisztviselőkével lenne egyenlő. Ez utóbbi rendelkezés megfelel az aiisztriai középiskolai igazgatókra nézve fennálló annak a rendelkezésnek, hogy ők a VI. rangosztályba is kinevezhetők, a mely kinevezéssel az ennek a rangosztálynak megfelelő ténylegességi pótlók élvezete van egybekötve. A szakasz 4. és 5. bekezdésében felsorolt intézetek igazgatóinál, a kik eddig sem tartoztak magasabb fizetési osztályokba, mint ugyanazoknak az intézeteknek tanitói, nem lenne semmi indok arra, hogy az igazgatói pótlék engedélyezésével együtt a lakpénz mértéke is emeltessék. A 13. §-hoz. A 12. §. első bekezdésében felsorolt intézetek igazgatóival legalább is egyenlő elbánásban kellett részesíteni a gyakorló főgymnasium tanárait, kikkel csak az 1893. évi IV. törvényczikk tette a középiskolai igazgatókat egyenlőkké. Ezelőtt, az intézet szervezése óta mindig, magasabb illetményök volt a budapesti középiskolai igazgatókénál is. Ennek oka abban van, hogy ennek az intézménynek egyik fő feladata a gyakorlati tanárképzés. Tanárai közt ma is négy tud. akadémiai tag, s három egyetemi magántanár van ós valamennyi számottevő munkása az iskolai és tudományos életnek. Ezt az iskolát 1872-ben, tekintettel az eléje tűzött fontos feladatokra, úgy szervezték, hogy tanárainak fizetése meghaladja az egyetemi rendkívüli tanárok fizetését s alul maradjon az egyetemi rendes tanárokén. Akkor az egyetemi rendkívüli tanár fizetése 1.500 frt volt és a rendesé 2.500 frt, a gyakorló iskolai tanároké pedig 1.800 frt. Hasonló elbánás alá kellett vonni a polgári tanitó- és tanitónőkópző-intézetek tanárait is, a kik ugyancsak tanárképzéssel foglalkoznak és eddig is a gyakorló főgymnasium tanáraival egyforma illetményeket élveztek. A lakpénznek megállapításánál ugyanazok az indokok szolgáltak alapul, mint a 12, §. első bekezdésében felsorolt intézetek igazgatóinál. A 14. §-hoz. A 14. §-ban létesített helyi előléptetés a birói szolgálatra nézve, korábbi törvényeink alapján, már megvan. A tanári pályán is nagyon szükséges ez. Nem is említve azt, hogy ezen a pályán aránylag kevés a magasabb javadalmazása állás s ígj kevés alkalom van arra, hogy az érdemes tanár más nagyobb állásra kineveztessék, az elismerésnek - ilyen alakban nyújtása sok esetben nem is volna helyén. Módnak kell lenni arra is, hogy az érdemes, kiváló tanárnak ne kelljen, ha anyagilag jobb helyzetbe akar jutni, a hajlamainak és képességeinek esetleg sokkal kevésbbé megfelelő igazgatói állásra törekednie, hanem elvehesse az elismerést és anyagi javulást abban az állásban is, a melyet kiváló érdemességgel betölt. Ugyanezek a tekintetek irányadók a 14. §-ban felsorolt egyéb tanintézetek tanáraira, illetve tanítóira és tanítónőire is. A mi különösen, az ipari szakiskolai és felső ipariskolai tanárokat illeti, ezeknek a szakasz határozatai alá való vonása indokolt nemcsak abból az okból, mert ezeknek az iskoláknak tanárai a tőlük megkívánt műszaki gyakorlat és specziális irányú kiképzés folytán rendszerint később juthatnak végleges alkalmaztatáshoz, hanem azért is, mert ez iskolák tanárainak még úttörő munkát kell