Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

84 318. szám. A 12. §. első pontjában felsorolt tanintézetek igazgatóinak kezdő pótléka 800 koronában, vagyis 200 koronával kisebb összegben állapíttatott meg, mint az ausztriai középiskolai igazgatók pótléka. Ennek ellensúlyozásául azonban a pótlék 10 évi igazgatói működés után 1.200, illetve teljes középiskoláknál 1.600 koro­nára, vagyis az osztrák középiskolai igazgatók pótlékánál 600 koronával nagyobb összegre emelkedik. Az ekként létrejövő igazgatói végső fizetés arányt tart azok­nak a tisztviselőknek végső fizetésével, a kikkel a középiskolai igazgató eddigelé egyenlő összfizetést élvezett. Az ipari szakiskoláknál alkalmazott igazgatók pótlékának megállapításánál, a teendők mérve szerint különbséget kellett tenni, az egy és több iparágat fel­karoló intézetek között, a mennyiben az egy iparágra berendezett szakiskolában csak négy évfolyam, a két iparágra berendezetteken pedig minden iparágra külön­külön négy-négy, vagyis összesen 8 óvfolyan van, ezenkívül számba kell venni, hogy a több iparágra berendezett szakiskolákon is, a szerint, a mint külön tan­folyamok vannak, az administrativ teendők aránytalanul változnak. A polgári iskolákban, felső népiskolákban, a balatonfüredi Erzsébet szeretet­házban és a 12. §. első pontjában meg nem nevezett többi gyógypaedagógiai inté­zetben az igazgatást az igazgatói teendőkkel megbizott, arra érdemes és képes tanítók fogják ellátni. Ez intézetekben eddig sem voltak rendszeresítve külön igaz­gatói állások s az intézetek érdekében jövőre nézve is előnyös, ha arra való tanítók megbízást nyernek az igazgatásra, a mit, ha kifogástalanul végezni képesek nem lennének, a megbízást tőlük visszavonni lehessen s illetve arról lemondhatnának és végeznék tovább a tanítói működést, a melynek betöltésére alkalmasaknak bizo­nyultak. Minden esetre gondoskodni kell azonban arról, hogy az említett taninté­zetek igazgatásával egybekötött fontos teendők kifogástalan elvégzéséért az illetők megfelelő anyagi jutalmazásban részesüljenek. Ezért igazgatói pótlékuk 800 koro­nában lenne megállapítandó, a mely 10 évi igazgatói működés után 1.200 koronára emelkednék, még pedig tekintet nélkül arra, hogy az illető esetleg kettős intézet (például polgári fiú- és leányiskola) igazgatását végzi, mert két ily igazgatói díj senki számára sem engedélyezhető. Az elemi iskolai igazgatók pótlékára vonatkozó indokolás a 9. §. VIII. cso­portjának indokolásában benfoglaltatik. A középiskolai igazgatói állásnak, mint külön kategóriába tartozó tisztviselői állásnak megszüntetése és e helyett az igazgatói pótlék rendszerének meghonosí­tása azzal az elvi következménynyel jár, hogy ha a IV. csoportba tartozó tanár ugyancsak a IV. csoportba tartozó igazgatói állásra neveztetik ki, igazgatói pót­lékban részesül. A tejgazdasági szakiskola, földmíves iskola és vinczellér iskola igazgatója a IV. csoportba tartozik, míg ez iskolák többi tanitó személyzete ala­csonyabb javadalmazási! csoportokba tartozik. Ha ezekből a csoportokból nevez­tetnék ki valaki a nevezett intézetek igazgatójává, külön igazgatói pótlék enge­délyezése szükségtelen lenne és a fönnebb ismertetett elvbe ütköznék. Minthogy azonban ezek az igazgatói állások rendszerint oly tanárokkal töltetnek be, a kik a jövőben a IV. csoportba tartoznának, erre az esetre, az egyenlő elbánás elvéből folyólag, igazgatói pótlék engedélyezését móltányosnak véljük. Erre vonatkozik a §. hatodik bekezdésében tervezett intézkedés. A pótlék mérvét a szolgálat természete indokolja. E szakasz első bekezdésében felsorolt intézetek igazgatói közül azoknak a lakpénze, a kik évi 800 K igazgatói pótlékot élveznek, figyelemmel arra, hogy ezek az igazgatók ma is legnagyobbrészt a VII. fizetési osztályba tartoznak, a VII. fizetési osztályba tartozó tisztviselőkével egyenlő összegben állapíttatott meg; azoknak az igazgatóknak lakpénze pedig, a kik 10 évi igazgatói működés után

Next

/
Thumbnails
Contents