Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 83 és azon működött szakférfiak közül kell kinevezni. Csakhogy a középiskolai igazgatók közül azok, a kik hosszabb szolgálatuknál fogva már a VII. fizetési osztály felsőbb fokozataiba jutottak, ötödéves pótlékaikkal együtt már elérték, vagy meg is haladták a VI. fizetési osztály alsó fokozatának megfelelő fizetést, erre a roszszabbul javadalmazott s őket egyéb előnyöktől is megfosztó állásokra nem vállalkozhattak. Ezért volt szükséges ezeket, a tanársággal amúgy is szoros kapcsolatban levő állásokat javadalmazás tekintetében is vele szerves kapcsolatba hozni akként, hogy a főigazgatóvá kinevezett tartsa meg eredeti tanári alapfizetését s haladjon tovább a szolgálati idő szerint annak magasabb fokozataiba is, de ezenkivül (eddigi esetleges igazgatói pótlókainak elvesztésével) 1.600 K főigazgatói pótlékban is részesüljön, a mely öt évenként két izben emelkednék. A kezdő főigazgatói pótlékot a fentebb érintett okoknál fogva a nagyobb igazgatói pótlékkal egyenlő összegben kellett megállapítani, a főigazgatói pótlék emelkedése pedig ugyanoly mérvben állapíttatott meg, mint a mily mérvű a fizetés emelkedése a B. melléklet szerint a VI. fizetési osztály egyes fokozatai között. Hasonló elbánás alá voltak veendők a báró Eötvös József collegiumnak most szintén a VI. fizetési osztályba tartozó igazgatója, továbbá a középiskolai tanárképző-intézeti gyakorló főgymnasiumnak, valamint a polgári tanitó- és tanitónőképző-intózeteknek igazgatói is. Ez utóbbiak azért, mert ezeknek az intézeteknek már tanárai is a középiskolai igazgatókkal részesülnek ez idő szerint egyenlő elbánásban. A tankerületi főigazgatók és a szakaszban felsorolt igazgatók lakpénze, az általuk élvezett fizetésre való tekintet nélkül, a VI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőkével egyenlő összegben állapíttatott meg, minthogy ez állások ina is a VI. fizetési osztályba tartoznak. E szakasz utolsó bekezdése arra az esetre vonatkozik, ha oly egyén neveztetik ki tankerületi főigazgatóvá, a ki eddig sem állami szolgálatban, sem olyan tanítói szolgálatban nem működött, melyre a 15. és 16. §. határozatai kiterjeszthetők volnának, például a szerzetesrendi tanárok, a kiket e rendelkezés nélkül, daczára esetleg huzamosabb tanári működésüknek, 2.600 K alapfizetéssel lehetne csak főigazgatókká kinevezni. Természetes, hogy az ekként kinevezett főigazgatóra is kiterjednek a szolgálati idő szerinti előlépésre vonatkozó rendelkezések úgy a fizetésre, mint a főigazgatói pótlékra nézve. A 12. §-hoz. Annak, hogy az 1893-iki fizetésrendezés alkalmával az igazgatói állások külön fizetési osztályokba beosztva szerveztettek, többféle hátránya volt. Egyrészt sok esetben megnehezítette ez a magasabb fizetésű tanároknak igazgatóvá való kinevezését, másrészt a többiek rovására, illetve az államkincstárnak szükségtelen megtér heltetósével járó jogosulatlan előnyökben részesítette az olyan kinevezett igazgatókat, a kiket akár saját kérésükre, akár a közszolgálat érdekében (de nem fegyelmi büntetés kapcsán) kellett ismét tanári szolgálattételre visszahelyezni. Ezért czélszerűbb az, hogy az igazgatói állás a tanári állással fizetés dolgában állandó és szerves kapcsolatban maradjon olykép, hogy az igazgatóvá kinevezett, illetőleg igazgatói megbízással ellátott tanár és tanitó a szolgálati idővel emelkedő fizetésen felül igazgatói pótlékban részesíttessék, a melyet csakis addig élvezzen, a míg igazgatói működésben van, de a mely a végellátásába is számítson abban az esetben, ha élvezte akkor, midőn reá nézve a végellátás feltételei beállottak. Megjegyzem, hogy az igazgatói kinevezéseknél és az igazgatói megbízásoknál eddig követett eljárás változást nem szenvedne. n*