Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

82 318. szám. eltekintve egyes kivételektől, az illető egyszerre rendes állami tisztviselővé neveztetnék ki. A legtöbb esetben több évi gyakornokoskodás után jön a kinevezés. Az Írnokokkal való összehasonlítás pedig egyáltalán tarthatatlan, mert hiszen az irnok sokszor 8—10 évi díjnokoskodás után jut be a XI. fizetési osztály legalsó fokozatába, s az egész éven át görnyed a lelket ölő munka súlya alatt, míg a tanitó az alábbi tervezet szerint már 19—20 éves korában 1.000 K fizetéssel és megfelelő lakpénzzel -nyugdíjra jogosult minőségben segédtanítóvá kineveztetik s 24—25 éves korában 1.400 K fizetéssel rendes tanítóvá lép elő, azután fizetése emelkedik 2.000 koronáig, illetve az igazgató-tanítóé 2.600 koronáig, vagyis annyi fizetésbe jut, mint a mennyit a X. fizetési osztály 3-ik, illetőleg a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába sorozott állami tisztviselők élveznek. Ezzel eléri az állami elemi tanitó,. a polgári iskolai rendes tanitó kezdő fizetését és az állami elemi igazgató-tanító a középiskolai rendes tanár kezdő fizetését. Ezenkívül á törekvő, művelt és képzett tanitó előtt a minősítési törvény utat nyit egész a tanfelügyelői állásig, míg az írnokoknál ilyen anyagi és társadalmi előnyökről szólani sem lehet. A tanítói fizetések rendezésénél nem szabad figyelmen kivül hagynunk azt sem, hogy az országos tanítói nyugdíjintézet a régi mathematikai mérleg keretéből kinővén, az alap jövedelmeinek fokozásánál az államra az eddiginél sokkal nagyobb teher fog háramlani. Azt sem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a népiskolai tanítók közül tizennyolczezernél több hitfelekezeti iskoláknál működik, s hogy ezeknek jelentékeny része csupán 800 K alapfizetéssel van ellátva, de ezt is csak úgy érhették el, hogy az állam immár 7.355 hitfelekezeti tanitó fizetésének kiegészítésére nyújt államsegélyt, s hogy erre a czélra, valamint a korpótlékokra az. állam már 2,440.000 koronát fordít. A községi népiskoláknál alkalmazott tanítók helyzete hasonló. Mindezek a körülmények arra intenek, hogy az állami és a más jellegű tanítók javadalmazása között áthidalhatatlan űr ne támasztassák. IX. csoport. A kisdedóvásről szóló 1891. évi XV. törvényczikk az állami kisdedóvónők fizetésének minimumát lakáson kivül 600, a tízezernél több lakossal bíró városokban 800 koronában állapítja meg. Az 1903. évi állami költségvetésben összesen 400 kisdedóvónői állás van felvéve, s ezek közül 390 állás 800 K és 10 állás 1.000 K fizetéssel, ezenkívül az állami tanítókéhoz hasonlóan megfelelő ötödéves pótlékkal van előirányozva. A jelen törvényjavaslat kiegészítő részét képező C. kimutatás IX. csoportjában az állami kisdedóvónők alapfizetése 900 koronával van megállapítva, a mely fizetés 30 évi szolgálat után 1.500 koronáig emelkedik. Ezenkívül a természetbeni lakást nem élvező kisdedóvónők az állami tanítókéval teljesen egyenlő lakpénzt nyernek. A 10. §-hoz. Ez a szakasz általános rendelkezést tartalmaz a jövőben szervezendő állásoknak a megfelelő csoportokba sorolása tekintetében. A rendelkezés megfelel annak, a melyet a fizetési osztályba sorozott tisztviselői állások tekintetében az 1. §. utolsó bekezdése tartalmaz. A 11. §-hoz. A tankerületi főigazgatók eddig a VI. fizetési osztályba tartoztak. Az 1883. évi XXX. törvényczikk 43. §-a szerint őket mindenkor a tanáripályára képesített