Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 81 után 1.800 koronára és végül 30 évi állam szolgálat után 2.000 koronára. Ez a fizetés egyenlő a polgári iskolai rendes tanitók alapfizetésével. Ezenkivül a törvényjavaslat 12. §-a szerint a teljes 6 osztályú állami elemi népiskoláknak igazgatói, az igazgatói működés tartamára, évi 600 K és a legalább liárom tanerővel biró elemi iskolák igazgatói évi 400 K fizetés természetével biró igazgatói pótlékban részesülnek. Az ilyen igazgató-tanitók száma most közel 500. A természetbeni lakással nem biró rendes állami tanitók is a fennebb már részletezett lakpénzben részesülnek. A most alkalmazásban levő 4.084 állami tanitó és tanitónő fizetése e törvényjavaslat alapján a következőképen lenne rendezve: Öt évnél kevesebb időt tölt állami szolgálatban 1.869 tanitó, ezek fizetése 1.000 K; 5—10 évig szolgál 1.305 tanitó, ezek fizetése 1.400 K; 10—15 évig szolgál 235 tanitó, fizetésük 1.500 K; 15—>20 évig szolgál 409 tanitó, fizetésük 1.600 K; 20—25 évig szolgál 161 tanitó, fizetésük 1.700 K; 25—30 évig szolgál 99 tanitó, fizetésük 1.800 K; 30 évnél több szolgálata van 6 tanítónak, ezek fizetése 2.000 K. E fizetési fokozatokba való beosztás, valamint a 43. §-ban javasolt átmeneti intézkedés többköltsóge 1,011.843 K, az igazgatói pótlékok többköltsége 121.680 K, a lakpónzek többköltsége 49.460 K; a törvény életbelépte tehát 1,182.983 K többköltsóget okoz. A fizetési fokozatok létszámának fennebbi aránya még kedvezőbbé fog alakulni a törvény 43. §-ában foglalt ama rendelkezés következtében, hogy az állami tanitók közül mindazok, a kik még öt évi államszolgálattal nem birnak ugyan, de a mostani, nyugdíjba beszámítható javadalmazásuk az 1.200 koronát meghaladja, azonnal a rendes tanítói 1.400 K fizetési fokozatba, továbbá mindazok, a kiknek mostani illetményük az 1.400 koronát meghaladja, azonnal a legközelebbi magasabb fizetési fokozatokba jutnak be. Úgy a fentebbi, mint a törvény 15. és 16. §-aiban foglalt rendelkezés az állami elemi népiskolai tanítóknak a más jellegű iskoláknál eltöltött szolgálataik méltányos beszámítását lehetővé teszi és biztosítja.^ Az állami elemi népiskolai tanitók és tanítónők fizetésének ilyetén rendezése a mostani javadalmazáshoz viszonyítva jelentékeny javulást mutat, és tekintettel mindazokra a viszonyokra, a melyekre e rendezésnél figyelemmel kellett lenni, ennél kedvezőbbet nem lehetett javaslatba hozni. Nem szabad ugyanis figyelmen kivül hagyni, hogy az állami tanitók túlnyomó nagy része kisközségekben van alkalmazva, a hol a megélhetési viszonyok nem kedvezőtlenek. Eá kell mutatni, hogy még a lelkészek is a congruatörvény alapján csak 1.200, illetőleg 1.600 koronáig részesülnek fizetéskiegészítésben. A kisközségekben alkalmazott családos tanitók helyzete javul a fokozatos fizetésemelkedés, de főleg az által, hogy az állam egy szolgálati ágban működő tisztviselők felől sem gondoskodott olyan méltányosan, mint épen a családos tanítókról, a kiknek gyermekei számára Budapesten és Kolozsvárott egy millió korona költséggel internátust állított és még két más városban a tanítói internátust jelentékenyen segélyezi. Különben az is elvként van kimondva, hogy a városhelyekre történő áthelyezéseknél első sorban a családos tanítókra van tekintet Az a sokszor hangoztatott sérelem, hogy t. i. kevesebb lesz a tanitók kezdő fizetése, mint a XI. fizetési osztályba sorozott állami tisztviselőké, jelesen az írnokoké, meg nem állhat azért, mert eltekintve attól, hogy a tanítói állás különleges volta a más szolgálati ágakban működő tisztviselők viszonyaival az egységes összehasonlítást megnehezíti, az a feltevés merőben téves, hogy bármelyik szolgálati ágban, Képv. iromány, 1901—1906, XXV, kötet. H