Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

80 318. szám. a 4.100 tanitó közül csupán 387-nek van 1.200 K és csak 80-nak 1.400 K fizetése; míg a többi 3.633 állami tanitó csak 1.000, illetve 800 K fizetést élvez. A mostani rendszer mellett az állami tanítók számára biztosított ötrendbeli 100—100 koronás ötödéves pótlék teljesen szintén csak 1918. év őszén válnék esedékessé, az állami tanítók tehát csak 25 évi államszolgálat után, vagyis 1918. év őszén emelkedhetnének 1.400 K fizetés, 500 K ötödéves pótlék, összesen 1.900 K nyugdíjba számítható illetmény élvezetébe. Az igazgató-tanítók most fizetésükön felül 100, 200, 300 K nyugdíjba be nem számítható igazgatói tiszteletdíjat élveznek. A tanítói lakpónzek sem mindenben egyenlők a többi tisztviselők lakpénzilletményeivel. Az állami tanítók jelenlegi fizetési rendszerével szemben az állami tisztviselők fizetését szabályozó új törvényjavaslat az állami tanítókra nézve a következő rendelkezéseket és előnyöket tartalmazza: A törvényjavaslat 5. §-a kimondja, hogy az állami tanitó személyzet tagjai, tehát az állami elemi népiskolai tanítók is, állami tisztviselők, de fizetési osztályba nem tartoznak. Ezzel megszűnik az állami elemi tanítóknak eddigi bizonytalan ós semmiféle törvénynyel (még a tanítói nyugdíjtörvénynyel sem) szabályozott helyzete. Az állami tanitó, mint állami tisztviselő, az ezeket megillető jogok élvezetébe lép. Ezentúl, a 18. §-ban javasolt intézkedés szerint, az állami elemi népiskolákhoz a tanítók ós tanítónők segédtanítói minőségben neveztetnek ki évi 1.000 K fizetéssel ós a mennyiben lakást természetben nem nyernének, megfelelő lakpénzzel, még pedig az I. polgári lakpónzosztályba sorozott helyeken 600 K, a II. lakpénzosztályban 420 K, a III-ban 360 K, a IV-ben 300 K és a polgári lakpénzosztályba be nem sorozott helyeken 200 K lakpénzzel. A segédtanítói minőségű kezdőszolgálat indokolásául szolgáljon a következő. Fontos társadalmi és iskolai érdekek szólnak a mellett, hogy az állami elemi iskoláknál is, miként az a többi népoktatási tanintézeteknél történik, a tanitó a szolgálatot segédtanítói minőségben kezdje meg. Mncs hazánkban talán egyetlen olyan más állás, a melyen a tisztviselő azonnal rendes minőségben kezdené meg a szolgálatot, sőt alig van kultúrállam, melyben a tanítói pályán is a tanítónak előbb nem mint segédnek kellene működnie. Eddig sem volt helyes eljárás, hogy a minden gyakorlat nélkül való ifjak az iskolából kikerülve, 19—20 éves korukban azonnal iránt rendes tanítók egy osztatlan iskola, vagy egy osztály élére állíttattak. Ez nemcsak az iskolai ügy fejlődésére káros, de sok esetben magukra a kezdő fiatalokra is. Különben a segédtanítói intézmény és az ezzel összeeső gyakorlati tanítás benfoglaltatik már a népoktatási törvényben is (142. és 102. §§.) Átmeneti intézkedés ós a szerzett jogok biztosítása czéljából a törvényjavaslat 43. §-a akként rendelkezik, hogy a már alkalmazásban levő rendes állami tanítók, a kik öt évi államszolgálati idejüket még be nem töltötték, rendes tanítói minőségüket megtartják, de csak 1.000 K fizetésre és megfelelő lakpénzre tarthatnak igényt. Az állami elemi népiskolai tanítók és tanítónők fizetése a törvényjavaslat kiegészítő részét képező C. kimutatás VIII. csoportjában a következőképen van megállapítva: Az állami iskolánál töltött öt évi szolgálat után az állami segédtanító rendes tanítóvá lép elő 1.400 K fizetéssel, 10 évi szolgálat után a fizetés emelkedik 1.500 koronára, 15 óv után 1.600 koronára, 20 év után 1.700 koronára, 25 év