Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. . 79 szabályozzák, a hitfelekezetek által fentartott népiskolák rendes és segédtanítóira is kiterjesztetnek. E szerint a hitfelekezeti népiskoláknál is tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül a rendes tanító fizetése 300 írtnál, a segédtanítóé pedig 200 írtnál kevesebb nem lehet«. A mennyiben az iskolafentartók ezt a legkisebb fizetést sem képesek biztosítani, a vallás- és közoktatásügyi minister a tanító fizetését bizonyos módozatok mellett, a törvényhozás által e czélra engedélyezett összegből kiegészíti. Ugyané törvény f6. §-a szerint az illetékes iskolai főhatóság kívánságára a minister a községi és felekezeti tanítói fizetéseknek a törvényszerű minimumon felül 400 írtig való kiegészítésére is segélyt nyújt. Ezen az alapon a 18.588 felekezeti tanító közül eddig 7.355-nek egészíttetett ki a fizetése 800, illetve 600 koronára; de még nagyon sok felekezeti tanító van, a kinek fizetése nem éri el a 800 koronát, mert egyházi főhatósága nem vette igénybe a törvény 16. §-ában nyújtott kedvezményt. Ugyané törvény 2. §-a szerint »az összes elemi népiskolák tanítói 50 frt ötödéves korpótlékban részesülnek, a mely öt izben válik esedékessé és 250 frtig emelkedhetik«. E korpótlék alapját képező szolgálati idő csak e törvény hatályba lépésével (1893. év szeptember hó) veszi kezdetét. A községi és felekezet itanítók javára az első ötödéves korpótlék 1898. év szeptember hóban vált esedékessé; a Il-ik korpótlók esedékessé válik 1903. év szeptemberben, a Ill-ik 1908. év, a IV-ik 1913. és végre az V-ik 1918. szeptember hóban. E szerint a községi ós felekezeti tanítók csak 1918. évben fognának részesülni 600, illetve 800 K alapfizetésükhöz még 500 K korpótlékban, vagyis csak akkor lesz 1.100, illetve 1.300 K nyugdíjba beszámítható illetményük. így áll a helyzet a községi ós hitfelekezeti tanítók túlnyomó részének javadalmazásánál. Az állami népiskolai tanítók fizetéséről sem a népoktatási törvények, sem. pedig a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló 1893. évi IV. törvényczikk nem intézkednek. A hetvenes és nyolczvanas években az állami tanítók nagyobb részénél csupán 600 K volt a fizetés minimuma, a melyhez a fizetés 10 százaléka járult még ötödéves pótlék czímén, de olyan megszorítással, hogy ha az állami tanító fizetése a minimumot túlhaladta, az ötödéves pótlókok a többletbe mindaddig beszámíttattak, a míg csak a pótlékok a többletet meg nem haladták. Még ezelőtt tíz évvel is sok állami tanító nyomorgott 600 K fizetéssel. A más jellegű iskolák államosításából kifolyólag különböző illetményekkel átvett tanítók okozták, hogy az állami tanítóknál 15—20-féle fizetési fokozat is volt. Még az 1896. évi állami költségvetésben is az állami tanítóknak 16-féle fizetési fokozata volt felvéve. Az 1897. évi állami költségvetésben kezdődött az állami tanítók fizetése tekintetében egy bizonyos rendszer, 800, 1.000, 1.200 és 1.400 K fizetési fokozatokkal, a melyhez 1898. évtől kezdve az első 100 koronás ötödéves pótlék járul. Most az állami tanítók létszáma 4.100; ezek az 1903. évi állami költségvetésben a következőképen vannak megosztva: 1.583 állami tanítónak van . . . . 800 K fizetése 2.050 » » » . . . . . 1.000 » » 387 » » » 1.200 » » 80 > » » 1.400 » » E fizetések összege kitesz a személyi pótlékokkal együtt 3,910.918 koronát. Eddig 2.960 állami tanitó élvezi az első 100 koronás ötödéves pótlékot. Az. egyes fizetési fokozatokban a mostani beosztás rendidvül aránytalan, mert