Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

78 318. szám. segédtanárai, intéző segédei és főkertészei, a kertészeti tanintézet segedtanarai és főkertészei, a földmíves iskoláknál alkalmazott tanítók, az orsz. meteorológiai intézetnek TI. oszt. assistensei és a földtani intézetnek II. oszt. geológusai. YI. csoport. Az állami középiskolai rendes tornatanítói állások eddig a X. fizetési osztályba tartoztak, a melynek alapfizetésén és fokozatain kivül még öt 200—200 koronás ötödéves korpótlékban is részesültek. Kezdő fizetése tehát a tornatanítóknak eddig 1.600 K volt, a mely végső fizetésül 3.000 koronára növekedhetett. A jelen törvényjavaslat rendelkezései szerint az alapfizetés 2.000 koronát, a végső fizetés pedig 3.300 koronát tesz ki. A tornatanítók végső fizetésénél a javulás ugyancsak 300 korona azonban eddigi, a X. fizetési osztálynak megfelelő lakpénzük helyett már 15 szolgálati év után a IX. fizetési osztálynak megfelelő lakpenzben részesülnének, s így a javulás a Budapesten alkalmazottaknál megfelel a X. fizetési osztályba tartozó tisztviselők fizetésénél elért javításnak, a vidéken alkalmazottaknál pedig azt majdnem eléri. YII. csoport. Az állami tanító személyzetnek ebbe a csoportba tartozó tagjai, a mint azt a 22. számií melléklet feltünteti, legnagyobbrészt eddig a XI. fizetési osztályba voltak sorolva ós fizetésük öt ötödéves korpótlékkal együtt 25 évi szolgálat után átlag véve 2.000 koronára emelkedhetett, a mi a múltban megfelelt a X. fizetési osztály első fokozatának. Ezentúl is az új szabályozással megállapított XI. fizetési osztály 3. fokozatának megfelő alapfizetést fognak kapni, a mely fizetés öt éves emelkedéssel 25 óv után 2.400 koronára, azaz az új X. fizetési osztály első fizetési fokozatának megfelelő összegre fog emelkedni. A gazdasági ismétlő iskolai állami szaktanítók most lakpónzen kivül 1.200 K fizetést élveznek, ehhez jön a megfelelő korpótlék. Az 1903. évi állami költségvetésbe 35 szaktanító illetménye van felvéve. A jelen törvényjavaslat kiegészítő részét képező C. kimutatás VII. csoportjába sorolt gazdasági ismétlő iskolai szaktanítók és tanítónők alapfizetése, tekintettel arra, hogy ezeknek a népiskolai tanítói oklevél megszerzése után még két, illetve egy évi gazdasági (háztartási) tanfolyamot kell elvégezniök, 1.400 koronában állapíttatik meg, a mely fizetés 25 évi szolgálat után 2.400 koronára emelkedik. Ehhez jön a megfelelő lakpénz. VIII. csoport. Ebbe a csoportba tartoznak az elemi népiskolák segéd- és rendes tanítói és tanítónői, továbbá a balatonfüredi Erzsébet-szeretetház családtanítói, a gazdasági szakoktatási intézeteknél és a ménesbirtokokon levő elemi iskoláknál alkalmazott népiskolai tanítók és tanítónők, a kiknek mai és tervezett illetményeit a 23. szám alatt mellékelt összehasonlító kimutatás tünteti fel. A népiskolai tanítók fizetését első izben az 1868. évi XXXVIII. törvényczikk rendezte, a midőn a 142. §-ban megszabta, hogy »tisztes lakáson és legalább egy negyed holdnyi kerten kivül a fizetés nem lehet kevesebb, mint az elemi népiskolai rendes tanítóé 300 frt, az elemi népiskolai segédtanítóé 200 frt«. A törvény e rendelkezése azonban csak a községi iskolai tanítókra vonatkozott, mert ugyané törvény 11. §-a a hitfelekezetek jogai közé sorozta, hogy az általuk felállított népiskolákban a tanítók fizetését maguk határozhatják meg. Csak jóval később a községi és hitfelekezeti tanítók fizetésének rendezéséről szóló 1893. évi XXVI. törvényczikk 1. §-a rendelkezett akként, hogy »a népiskolai közoktatás tárgyában hozott 1868. évi XXXVIII. törvényczikk 142. §-ának ama rendelkezései, a melyek az elemi népiskolai rendes és segédtanítók fizetését