Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 77 IX. fizetési osztály 2. fokozatának felelt meg. Ezt először is annak, a csoportosításon végig vonuló elvnek következetes keresztülvitele kivánta meg, hogy minden csoportban oly alapfizetést javasolunk, a mely a B. kimutatás szerinti fizetési osztályok valamely legalsó fizetési fokozatával egyenlő, másodszor az a tény is, hogy a középiskolai tanári pálya, főiskolai előtanulmányokat igénylő más szolgálati ágakhoz képest, a kezdő fokon (a mely egyébként azért az eddigi alapfizetést 200 koronával meg fogja haladni) kedvezőbben lévén javadalmazva, inkább e pálya magasabb fokozataiban és állásaiban, továbbá másnemű tanári szolgálatok beszámítása alakjában volt helye az illetmények feljavításának. A tanári fizetés minden betöltött öt szolgálati év után öt izben, 600—600 koronával emelkedik úgy, hogy 25 szolgálati év titán legmagasabb fizetésül 5.600 koronáig jut. Ez a végső fizetés — a mint az a 25. számú mellékletből is kitűnik — 200 koronával magasabb, mint az ausztriai középiskolai rendes tanárok végső fizetése, a mi által ellensúlyozni véltük azt, hogy az alapfizetés 200 koronával kisebb, mint Ausztriában. A magyar középiskolai tanár végső összfizetése eddig meghaladta a VII. fizetési osztály 2. fokát, de nem érte el a VII. fizetési osztály 1. fokát. A jelenlegi végső fizetés is e két határ közé esik. V. csoport. A bábaképezdei tanársegédek részére, miután előképzettségük és működési körük az egyetemi tanársegédekével egyenlő, csekély eltéréssel hasonló illetmények rendszeresíttetnek. A mintarajziskolai s iparművészeti iskolai segédtanárok pedig eddigi illetményeiknek mérve alapján soroztattak az V. csoportba. Az állami polgári és felső népiskolák igazgató-tanítói, rendes tanítói s tanítónői és az állami felsőbb leányiskolák rendes tanítónői eddig az 1893. évi IV. törvényczikk határozatai értelmében a X. és IX. fizetési osztályba voltak besorozva és biztosítva volt részökre öt ötödéves korpótlék úgy, hogy fizetésök és korpótlékaik együttesen s a legjobb esetben, a midőn tudniillik a IX. fizetési osztály első fokozatát elérhették, 25 év után 3.550 koronára emelkedett, a mi a múltban csekély különbözettel megfelelt a VIII. fizetési osztály első fokozatának. Ezentúl is az új szabályozással megállapított X. fizetési osztály harmadik fokozatának megfelelő alapfizetést fognak élvezni, a mely fizetés öt éves emelkedéssel 25 év után 4.400 koronára, azaz az új VIII. fizetési osztály első fokozatának megfelelő összegre fog emelkedni. Meg kell jegyezni, hogy a felső nép- és polgári iskolák igazgató-tanítói részére külön igazgatói állások nem voltak rendszeresítve, hanem csakis a kiválóbb tanítók és tanítónők bízattak meg az igazgatással 200—600 K évi díj mellett, a mely nyugdíjba nem volt beszámítható. A polgári és felső népiskolák igazgatói részére ezentúl adandó pótlékok iránt a 12. §. rendelkezik. A balatonfüredi »Erzsébet-szeretetház« igazgató-tanítójának illetményeire nézve miként eddig, úgy jövőre is a polgári iskolai igazgató-tanítókat illetőleg érvényes szabályok irányadók. A gyógypaedagógiai tanintézetek tanszemélyzete a polgári iskolákéhoz hasonló elbánás alá vonatik. Eddigi illetményeiknek megfelelően ebbe a csoportba soroztattak még a fentieken kívül, az elemi tanító és tanítónőképző intézeti segédtanárok, zenetanárok és rendes tanítónők, a kisdedóvónőképző intézeti rendes tanítónők ós gyakorló iskolai tanítónők, az állami felső ipariskolák és az ipari szakiskolák segódtanárai, főművezetői és művezetői, a budapesti állami nőipariskola és a kézműves iskolák tanítói és tanítónői, az állatorvosi főiskolánál a patkolástan előadásával megbízott tanító, a gazdasági akadémián alkalmazott intézősegéd, a gazdasági tanintézetek