Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

62 318. szám. kiterjedt, továbbra azokra, a kikre ez a törvényczikk az évek folyamán az illető állami költségvetések utján kiterjesztetett, végül kiterjed a javaslat á népoktatási személyzet ama tagjaira is, a kikre az 1893. éri IV. törvényczikk egyáltalán nem került alkalmazásra. Ismételnem kell továbbá azt, hogy az állami tani tó személyzet tagjai, állami tisztviselői jellegök épségben való tartása mellett, a fizetési osztályokból, a melyekbe eddig tartoztak, kivétetnek ós végül azt, hogy a fokozatos előléptetés eddigi rendszere megszüntettetik és helyébe az egész vonalon az a rendszer lép, ÍI mely szerint az állami alkalmazott bizonyos szolgálati idő elteltével, függetlenül netáni üresedésektől, magasabb fizetéshez jut. A mai rendszernek ez a megváltoztatása hozza magával azt, hogy a javaslat intézkedései két nagy csoportra oszlanak: a maradandó jellegűekre, vagyis azokra, a melyek a fizetési osztályokba tartozó és az abból kivett személyzet megállapítására, az illetmények új mérvének megszabására, az előléptetés új rendszerére és a mindezekkel összefüggő, a szolgálati pragmatika terére tartozó részletekre vonatkoznak, — és az átmenetiekre, azokra, a melyek a mai helyzetnek az ujjal való összeegyeztetésére irányulnak. Amazok, a végleges intézkedések, ismét a rendezendő anyag természetéhez képest olyanokra oszlanak, a melyek a fizetési osztályba tartozók, a fizetési osztályba nem tartozók, az altiszti ós szolgaszemélyzet, a pénzügyőrség és az állami rendőrség legénységének illetményeiről rendelkeznek, azután olyanokra, a melyek tárgyát vagy csupán a tisztviselők, vagy a törvény hatálya alá tartozó összes állami alkalmazottak illetményei képezik. Az I. fejezethez. Az 1. §. és az általa beczikkelyezendő két kimutatás a fizetési osztályokba tartozó állásokat és az ezekkel egybekötött fizetéseket és lakpénzeket állapítja meg. Az 1893. évi IV. törvényczikk szintén tizenegy fizetési osztályt ismer. Az idézett törvény meghozatala óta- szerzett tapasztalatok is a fizetési osztályok rendszerének és az aliások eddigi osztályozásának megtartása mellett szólnak. Ellenben az állami tanitó személyzetnek eddig fizetési osztályba tartozott tagjaira nézve, úgy az alább bővebben kifejtendő tanügyi szempontok, mint e személyzetnek magának az óhajtása alapján a fizetési osztályba való tartozás teljesen meg lesz szüntetendő és visszaállítandó az 1893 előtti állapot. A tanitó személyzethez tartozó állami tisztviselők közül egyedül a bányászati és erdészeti akadémia, a bányásziskolák és az erdőőri szakiskolák tanitó személyzete maradna meg a fizetési osztályokban, a mit a bányászati és erdészeti tanításnak az illető üzemmel való benső összeköttetése indokol. A főispáni állás ós a fő- ós szókvárosi főpolgármester állása eddig sem tartozott fizetési osztályba. A főispáni állás illetményeit a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvényczikk 58. §-a a ministeri tanácsosi illetményekkel egyenlősíti. Az V. fizetési osztályba tartozó ministeri tanácsosi illetményeknek a javaslatban tervezett megállapítása a főispánok illetményeinek is ugyanily megállapításával jár. A főpolgármesteri állás, tekintettel már az állás betöltésére nézve törvényesen előirt ós minden mástól teljesen eltérő eljárásra, olyan, hogy az azzal egybekötött illetmények alig szoríthatók a tisztviselői illetményrendszer korlátai közé. A női alkalmazottak állása, — a kiknek egy része eddig egyáltalán nem volt tisztviselő, az a része pedig, a mely volt, fizetési osztályba eddig sem tartozott, — ezúttal sem lenne a fizetési osztályokba tartozó állások közé felveendő és pedig eltekintve attól, hogy a törvényjavaslat kiegészítő részét képező A. kimutatásban