Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 63 egyetlen egy oly állás sem szerepel, a mely eddig nem tartozott fizetési osztályba, ugyanazokból a szempontokból, a melyek a női alkalmazottak illetményeinek megállapítására mérvadók voltak és a melyeket alább lesz szerencsém érinteni. A gyakornokokra nézve az 1893. évi IV. törvényczikk határozatai változatlanul érvényben maradnak. Magában az A. kimutatásban egyetlen egy állás sincs magasabb osztályba sorozva, mint a minőbe eddig tartozott, de van néhány állás, a mely az eddigi fizetési osztálynál egy gyei alacsonyabba került, a mi egyébiránt az 1903. évi állami költségvetésben már is kifejezésre jutott. A kormány ugyanis, a mint azt már fönnebb szerencsém volt megemlíteni és indokolni, a fizetósjavítást nem kívánta alkalmul felhasználni arra, hogy az egyes ágazatokban tapasztalható aránytalanságot magasabb és alacsonyab állások között megjavítsa, eltekintve a bírósági személyzetet illető egyes intézkedésektől, a hol azt a mai helyzet kívánta meg. Az illetmények mérvét illetőleg azokon kívül, a miket fönnebb a minimum tekintetében szerencsém volt kifejteni, a következőket tartom megjegyzendőknek: Az első négy fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők illetményeit az 1893. évi IV. törvényczikk teljesen változatlanul hagyta. Ezekre az illetményekre nézve tehát a törvény nemcsak javítást nem tartalmazott, hanem az uralkodott különfóleségeket is továbbra föntartotta. A javaslat első sorban az utóbbi tekintetben kíván segíteni, a mi mellett egyes állásoknál az illetmények mérsékelt emelésére is kiterjeszkedik, különönösen ott, a hol közel négy évtizeden keresztül változatlanul maradt és a mai életviszonyoknak többé egyáltalán meg nem felelő javadalmazásokról van szó. Az I. fizetési osztályba tartozó ministerelnöki állással, valamint a II-ikba tartozók közül a ministeri állással ós az állami számvevőszék elnökének állásával járó illetmények tekintetében — a mint az az 1. számú mellékletből is kitűnik — minden kezdeményezéstől tartózkodva, azokat az eddigi mértékben tartjuk továbbra is föntartandóknak. A kir. curia és a közigazgatási biróság elnökének fizetését, a mely jelenleg 16.000 K, a rendszer érdekében a II. fizetési osztályba tartozó többi állással járó fizetéssel, 24.000 koronával, lakpénzét pedig a mai 3.000 K helyett ugyancsak a többi állással egybekötött lakpónzek mértékével, vagyis 4.000 koronával véljük megállapítandónak, a mi mellett azonban á két elnök állásával ma egybekötött egyenként 9.000 K működési pótlék megszűnnék. Ez az intézkedés a két elnökre nézve sem jelenti az illetmények emelkedését, az összilletmény eddig is 28.000 K volt, ennyi lesz a jövőre is. Az első két fizetési osztályra nézve ezek szerint végeredményében a mai helyzet egyáltalán nem változik. A III. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők közül ma a kir. curia ós a közigazgatási biróság másodelnökeinek 16.000 K évi fizetése, 5.000 K működési pótléka és 3.000 K lakpénze van. Az osztályba tartozó többi állással 12.000 K. fizetés és 2.000 K lakpénz van összekötve, a fiumei kormányzó kivételével, a kinek ugyan szintén 12.000 K fizetése van, de a ki lakást természetben kap és a ki állásának repraesentativ kötelességeire való tekintettel 12.000 K tiszti pótlékot is élvez. A javaslat szerint a 16.000 K fizetést a fizetési osztályba tartozó összes tisztviselőkre általánosítandónak véljük, a lakpénzt pedig szintén az összes állásokra 3.500 koronával megállapítandónak. Ha a kir. curia és a közigazgatási biróság másodelnökei csak a III. fizetési osztály számára tervezett 16.000 K fizetést és 3.500 K lakpénzt kapnák, jövőben 4.500 koronával kevesebb összjavadalmazás lenne ezekkel az állásokkal összekötve,