Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

318. szám. 61 ságát teljesítette, teljesítette oly mérvben és módon, a minő mérvben és módon eddigelé hazánkban ennek a kérdésnek megoldásához még nem fogtak. A tervezett összes illetményjavítások pénzügyi hatásának ismertetésére nézve tisztelettel a következőket terjesztem elő: A mai fizetés-, lakpénz- és korpótlékszükséglettel szemközt a javasolt intézkedések teljes végrehajtása folytán, a 35. sz. mellékletben feltüntetett részletezés szerint 17,84.5693 K évi többkiadás áll elő. Ebből a többszükségletből a megszüntetendő különböző pótlékok összegét és a szintén megszüntetendő természetbeni járandóságok értékét, együtt 500.000 koronát leütve, az állandó tiszta többkiadás kereken 17,350.000 koronát fog tenni. Ennek a szükségletnek a fedezésére az 1903-ra szóló állami költségvetésben a pénzügyi tárcza központi igazgatásánál az átmeneti kiadások között 16,000.000 K van előirányozva. Az ekkép fedezetlenül maradt 1,350.000 K összegre nézve tisztelettel megjegyzem, hogy az 1903. évi kezelésben ez a fedezetlen összeg, ha nem is fog teljesen eltűnni, de mindenesetre tetemesen apadni fog és pedig két körülmény folytán; az első az. hogy a szükségletek fönnebbi előirányzásánál majdnem mindenütt nem a tényleges, hanem a költségvetésileg rendszeresített létszám vétetett alapul, holott ez tudvalevőleg soha sincs teljesen betöltve, a második pedig az, hogy a törvény hatálybaléptekor utalványozandó és a fennálló szabályok szerint díjköteles fizetési többletek után 1903-ra kereken 4,000.000 K díjbevételi többlet van előirányozva, holott, a szolgálati díj a fizetési többlet egyharmadát tevén, a tényleges díjbevétel előreláthatólag jóval több lesz. 1904-re az állami alkalmazottak illetményeinek javasolt ujabb szabályozásából eredő többszüksóglet egész összegével fogja az államháztartást terhelni, mert a fizetési többletek szolgálati díjából eredő fönnebb jelzett bevétel el fog maradni. Viszont 1904-re a kereseti adóknak némi, kereken 400.000 koronára tehető emelkedése várható, mert a fizetési többletek megszűnvén díjkötelesek lenni, adómentes voltuk is megszűnik. Figyelemmel mindezekre, 1904-re az a többlet, a mely az illetmények ujabb szabályozásából a díjbevétel elmaradása folytán az államra hárul, az 1903-ra várható szükséglettel szemközt kereken 5,000.000 koronára tehető. A fizetések tervezett megjavításának pénzügyi hatása tekintetében kötelességemnek tartom még megjegyezni, hogy a javításból folyólag a nyugdíj tehernek fokozatos növekedése szintén be fog következni. Teljes tudatában van a kormány azoknak a siílyos terheknek, a melyek elvállalására a kezdeményező lépéseket a javaslattal megteszi. Daczára ennek a tudatnak, a kormány a javaslatot a törvényhozás elé terjeszti és annak elfogadását tisztelettel kéri azoknak az állami és társadalom-politikai indokoknak hatása alatt, a melyeket a jelen előterjesztés bevezető részeiben kifejteni szerencsém volt. A súlyos terhek elvállalásával járó felelősséget némileg enyhítheti talán annak megfontolása is, hogy 51.200 ember kereseti viszonyainak megjavítása a gazdasági és forgalmi életben sem fog nyomtalanul eltűnni. Kötelességének ismeri azonban a kormány egyúttal azt is kijelenteni, hogy az államra a tervezett illetményszabályozás folytán háruló nagy megterheltetést tovább fokozhatónak nem tartja és következéskép a javaslat pénzügyi keretein túl terjeszkedő minden további törekvést olyannak tekint, a melyhez nem csatlakozhatik és a melynek érvényesüléseért a felelősséget el nem vállalhatná. Áttérve a javaslat részletes határozatainak ismertetésére, a választott szerkezetre nézve ismételnem kell azt, hogy a javaslat kiterjed az összes állami tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra, a kikre az 1893. évi IV. törvényczikk már eleve