Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

60 318. szám, nézve ugyanígy 1.400 koronára emeltetett. A legutóbbi ausztriai fizetésrendezósi törvény ezt a minimumot 1.600 koronával szabta meg. Az utóbbi és az általam javasolt minimum közötti 200 K különbséget azonban leszállítja az a körülmény, hogy — a mint a csatolt összehasonlításból kiderül — nálunk a XI. fizetési osztály számára megállapított lakpénzek sok helyen magasabbak, mint a megfelelő ausztriai illetmények. A XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselők, a bírósági aljeg3'zők egyedüli kivételével, a kiknek érdekében egyébiránt kivételes intézkedést tervezünk is, egy része a középiskolának, legnagyobb része a középiskola négy osztályának elvégzésével lép állami szolgálatba, a hol rendesen gyakornoki minőségben töltött nem túlhosszú szolgálat után, 1.400 K fizetéshez ós az állomáshelyhez kötött lakpénz élvezetéhez jut. Ezeket a viszonyokat számba véve a kormány az ausztriai példát nem tartja követendőnek, és pedig az előadottakon kivül még azért sem, mert a minimumnak az ausztriai mérvre való ós a fönnebbiek szerint alig indokolható emelése a fizetésrendezés gyökeres keresztülvitelét veszélyeztető hatással lenne a pénzügyekre és mert viszonyaink között a kezdőfizetés mérvét olyannak tarja, a mely a hasonló előkészültséget igénylő más magánalkalmazásnál kínálkozó kezdőfizetést nemcsak, hogy eléri, hanem sok esetben meghaladja. A XI. és X. fizetési osztályokban a fokozatok között 200 K, a két osztály között is ugyanannyi a különbség. A IX. fizetési osztály fizetései, a melyek 2.600 koronával kezdődnek és az ebbe az osztályba tartozó fokozatok között 300 koronás különbséget mutatnak, az első fokozatban elérik az ausztriai rendszer szerinti fizetéseket és ilyenek maradnak a többi fizetési osztályokban a II. fizetési osztályig, a melynek illetményei kérdésében a kormány semmiféle kezdeményező lépést tenni nem kivan. Mindenütt az emelkedés a mai helyzettel szemközt lényeges. Hogy az egyes fizetési osztályokon belül megállapított fokozatokra az előlépés bizonyos számú szolgálati év eltöltése után automatice történik, volt szerencsém fönnebb említeni. A XI., X. és IX. fizetési osztályokba számos oly állás tartozik, a melyeknél a felsőbb osztályba való jutás az állás természete szei"int felette ritka. Azoknak a tisztviselőknek az érdekében tehát, a kik önhibájukon kivül, tisztán az általuk elfoglalt hivatali állás minősége folytán magasabb fizetési osztályba alig juthatnak, azt az intézkedést javaslom, hogy ezek a tisztviselők, ha a rendes fokozatos előlépés során fizetési osztályuk legmagasabb fokozatába eljutottak, bizonyos számú évek múlva és pedig két ízben korpótlékban részesüljenek. Javítandónak és rendezendőnek véli a kormány a különböző állásokon alkalmazott női tisztviselő személyzet helyzetét, javítandónak az altiszti és szolgai és egyes külön álló ágazatok, erdőőrök, pénzügyőrök, rendőrök illetményeit jobbára ugyanazoknak az elveknek alapján, a melyek alapján a többi tisztviselők helyzetét tartja megjavítandónak. Ha mindezekhez hozzáteszem még azt, hogy a rendezés az egész vonalon nem az átmeneti évek hosszú sorára elosztva, hanem egyszerre vétetnék foganatba, hogy a régi rendszerből az új rendszerbe való átlépésnél az eddigi szolgálati idő az új törvény által biztosított igények szempontjából úgy számíttatnék, mintha már a törvény fönnállása idejében telt volna el, vagyis a ki a törvény életbeléptéig már szolgált annyi ideig, mint a mennyi a törvény szerint a magasabb fokozatba jutáshoz megkívántatik, nem az új rendszer szerinti legalacsonyabb, hanem egyszerre az illető fizetési osztály második, vagy első fokozatába juthat: nagy vonásaiban ós általánosságban jellemeztem a tervezett illetményszabályozás czélját és mérveit, úgy lévén meggyőződve, hogy javaslataink elfogadása által a törvényhozás az állami alkalmazottak minden méltányosan támasztható kivan-