Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-325. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1903. évi állami költségvetésről

325. szám. 303 2. Tegyen a kormány az 1904. évi költségvetés beterjesztésekor a Háznak jelentést arról, történtek-e és mily intézkedések arra nézve, hogy szerzett jogoknak sérelme nélkül, minden egyes tárcza keretében a létszám leszállíttassék oly utón, hogy a nem feltétlenül szükséges állások üresedésök esetén többé be ne töltessenek, vagy pedig oly utón, hogy az ily állásokban jelenleg alkalmazott, a központi statuson kivül eső tisztviselők képesítésüknek és rángj oknak megfelelő más munkakört nyerjenek. 3. A kormány tegyen javaslatot a tisztviselői minősítésről szóló 1883: I. törvényczikknek módosításáról. 4. A központba szolgálattételre való berendelések lehetőleg mellőzendők: kivételes esetekben, ha valamely berendelés el nem kerülhető és egy évnél hosszabb ideig tart, a berendelt tisztviselő illetménye a számviteli utasítás 118. szakasza értelmében a központi igazgatás czímén irányoztassék elő, az illető tisztviselő pedig a központi statusba veendő át az illetményeinek megfelelő állásba; a költségvetés indokolásában közöltessék évről-évre a szolgálattételre a központba berendelt tisztviselőknek kimutatása és javadalmazása. 5. Mellőztessék lehetőleg a fizetéstelen tisztviselőknek alkalmazása; közölje a kormány a költségvetés során évenként a minden egyes ministerium központi igazgatásánál alkalmazott fizetéstelen vagy segélyben részesülő tisztviselők számát. . A pénzügyi bizottság továbbá felhívta a kormányt, fordítson kellő gondot arra: a) hogy a hol a költségvetésben személyi és dologi kiadások valamely közös czím alatt egybefoglaltattak, ezek jövőre külön legyenek kimutatva. Kivétel ezen szabály alól csakis akkor engedhető meg, mikor valamely új intézmény létesíttetik, melynek költségeit illetően tapasztalati adatok még nem állnak rendelkezésre, minden ilyen kivétel azonban a költségvetés indokolásában külön kiemelendő; b) hogy a különböző természetű és czélú kiadásoknak vagy bevételeknek egy összegben való csoportosítása és ezeknek egy rovat alatt egyesített előirányzása mellőztessék, azaz, hogy csupán az egynemű kiadások, illetőleg bevételek irányoztassanak elő egy összegben; c) hogy a költségvetésben »vegyes«,. »egyéb« vagy »különféle« kiadások és bevételek czímén csakis oly kisebb összegű kiadások vagy bevételek szerepeljenek, a melyek természetüknél fogva a többi elfogadott rovatok vagy alrovatok egyikébe sem foglalhatók ós a mellett nem annyira lényegesek, hogy külön alrovatokként előirányozhatok volnának. Állami üzemek. Tekintettel arra, hogy állami bevételeinknek csaknem felerósze üzemekből, birtokokból, jövedékekből és többrendbeli állami vagyonból ered, az ily természetű jövedelmi források kiválóan kötötték le figyelmünket. Az állami üzemek sorában a legelső hely pénzügyi tekintetben is a magyar királyi államvasutakat illeti, melyeknek befektetési tőkéje az 1901. évben 2.212,829.932 K; forgó tőkéje pedig 44 millió volt és igy összesen 2.256 millió koronára menő nemzeti vagyont képviseltek: bruttó bevételeik pedig az 1903-iki előirányzat szerint összes állami bevételeinknek több mint egy ötödrészét teszik. Kiváló súlyt kell tehát arra fektetnünk, hogy a MÁV. ügymenete kereskedelmi szellemben és formában, szigorú takarókossággal, a felesleges formaságoknak és a megokolatlan központosításnak elkerülésével történjék, valamint hogy pénzügyi eredményei és azon számítási kulcs, mely ezen eredményeknek kiderítésére hasz-