Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.
Irományszámok - 1901-325. A pénzügyi bizottság általános jelentése, az 1903. évi állami költségvetésről
325. szám. 301 1901. évi 1903. évi Az 1903. évi előirányzat Rendes bevételek tényleges előiránvzat az 190 . L évi tén y le S es eredmény * eredménynyel szemben korona korona korona Dohányeladás. . . . . , , . 108,812.269 108,022.000 — 790.269 Lottójövedék 2,424.162 2,666.700 -f 242.538 Sójövedék 22,103.139 33,443.380 4- 11,340.241 Állami vasgyárak . . . . . . 32,560.894 35,055.600 -f 2,494.706 Posta, távírda és távbeszélő. . . 49,494.436 55,293.180 4- 5,798.744 Állami vasutak . . . . . . . 215,465.618 226,900.000 -j~ 11,434.382 Erdők 18,235.177 18,639.208 -j- 404.131 Ezeket a számadatokat elemezve, arra a meggyőződésre jutunk, hogy egyelőre bezárult mögöttünk a nagyobbszerű bevételi feleslegeknek és pénztári készleteknek korszaka. A mennyiben egynémely ponton az előző évekéhez képest ugyan nem jelentékeny tartalékra még kilátásunk lehet, ez legfeljebb arra fog szolgálni, hogy a más pontokon előrelátható visszamaradásokat pótolván, biztosítsa a költségvetésnek és a zárószámadásnak a végeredményekben való összhangját. Tapasztaljuk nevezetesen, hogy az egyenes adók és a fogyasztási és italadók tételénél összesen 22,981.110 K tartalék számítható, a mennyiben ennyivel kisebb az 1903-iki előirányzat az 1901-ik évben elért jövedelemnél. Hasonlóképp némi tartalék számítható a jogilletékeknél és a dohányeladásnál. Ezektől eltekintve, összes többi jövedelmi forrásainknál a bevételeket az 1901-ik évi tényleges eredményeken túl is emeltük, minélfogva alig tehető fel, hogy ezeken a czimeken a jövedelemnek számottevő bármely többlete bekövetkezzék. Viszont a fenti czimek egynémelyikénél előirányzott nagyobb kiadások okvetlenül be fognak következni. A felsorolt főbb jövedelmi források körül felmerülő kiadásoknak viszonyát az 1901-ik évi zárószámadásokhoz feltünteti az itt következő táblázat: T> J i-i - i/i -ii \ 1901. évi tény- 1903. évi TZ—I-A -UK „J. Rendes kiadások (koronákban). leges eredm. előirányzat Különbözet Egyenes adók 4,304.849 3,737.078 567.771 Fogyasztási ós italadók .... . 19,020.904 19,551.447 + 530.543 Bélyeg 924.853" 999.440 + 74.587 Jogilletékek ós díjak ...... 122.430 46.000 76.430 Dohányjövedék 56,654.730 52,140.457 — 4,514.273 Lottójövedék 58.934 56.401 2.533 Sójövedék 4,731.382 4,772.102 -f 40.720 Állami vasgyár.ak . . . . . . . 33,319.420 32,355.200 — 964.220 Posta, távírda és távbeszélő .... 35,315.007 37,186.050. + 1,871.043 Állami vasutak . 138,290.233 143,114.000 -j- 4,823.767 Erdők ........... 12,040.963 12,183.006 -f 142.043 Ez a táblázat mutatja, hogy az 1903-ik évi kezelés kisebb kiadásokkal jár: 1. a dohányjövedéknél 4 1 / 2 millióval, a mi azonban nem a kedvezőbb eredményeknek tudható be; 2. az állami vasgyáraknál 964.000 koronával, a mi szintén nem tartozik a feltétlenül kedvező jelek sorába. Ezenkívül még csak az egyenes adók adminisztrácziójánál mutatkozik egy 567.000 koronát tevő átmeneti jellegű javulás. Egyebekben úgy az állami vasutaknál, mint a postánál és távirdánál, nemkülönben a fogyasztási és italadóknál is, a kiadásoknak tetemes emelkedése mutatkozik, a melynek összege, természetesen, a bevételektől várt többjövedelemből levonandó. Ha ezt a levonást megtesszük, akkor a tartalékok, melyekre az előttünk ismeretes utolsó zárószámadással szemben némi biztonsággal számíthatunk, aránylag csekély összegre redukálódnak. Viszont tetemes új kiadási többletet jelentenek: az udvartartás
