Képviselőházi irományok, 1901. XXV. kötet • 318-333. sz.

Irományszámok - 1901-318. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgál illetményeinek ujabb szabályozásáról

94 318. szám. szolgálatnak jóval terhesebb volta, mely Ausztriaiján is indokul szolgált a postaalkalmazottak illetményeinek kedvezőbb megállapítására, másrészt az a körülmény, hogy a posta, távírda és távbeszélőnél alkalmazott altisztek és szolgák egy része eddig munkarészjutalékban is részesült, mely jutalék azonban jövőben megszűnik. A 29. §-hoz. E szakasz határozatai alá tartozó személyzet talaj donképen altiszti személyzet, melynek ez idő szerint azonban csak egy része élvezett altiszti fizetést, míg másika altiszti minősége mellett azokkal az illetményekkel volt ellátva, a melyeket a törvény a hivatalszolgák részére állapított meg. Az utóbbiak voltak a bányászatnál az ú. n. segédaltisztek, az állami erdészetnél az erdőőrök és faraktarorök. Ha a jelen szakasz szerint tervezett külön intézkedés nem történnék, az ezekhez az ágazatokhoz tartozó összes altisztek, tehát azok is, a kik szolgai illetményeket húznak, az altisztekre nézve a 27. §-bau megállapított fizetés élvezetébe jutottak volna, a mi tetemes kiadási többlettel járt volna, de a mi a szolgálat szempontjából sem lett volna indokolt. A jelenleg is altiszti fizetést élvező bányászati és erdészeti altisztek (az I. oszt. altisztek, a főerdőőrök és famesterek) fizetése, a mint a 29. ós 30. számú mellékletből is látható, ugyanolyan mérvben állapíttatott meg, mint a 27. §. határozatai alá tartozó altiszteké, a szolgai fizetést élvező bányászati u. n. segédaltisztek, a kik jövőben II. oszt. altiszt elnevezést nyernének, továbbá az erdőőrök és faraktarorök fizetése 100 koronával magasabb összegben állapíttatott meg, mint a 27. §. ^pontjának határozatai alá tartozó szolgáké, a mely kedvezőbb elbánást a kérdéses személyzet teendőinek természete indokolja. A 30. §-hoz. A 30. §-ban javasolt intézkedésre nézve a fejezet általános jellemzésénél volt szerencsém nyilatkozni. A 31. §-hoz. Az illetmények lényeges javítását tartalmazza e szakasz rendelkezése, mely az altisztek és szolgák lakpénzót állapítja meg. Az 1893. évi IV. törvényczikk 12. §-a az I. polgári lakpénzosztályba tartozó állomáshelyeken az altisztek ós szolgák lakpénzét 200 koronában, a II. lakpénzosztályban 140 koronában, a Ill-ikban 120 koronában, a IV-ikben 100 koronában állapította meg, az 1895. évi április hó 11-iki ministertanácsi határozattal a Budapesten alkalmazott altisztek és szolgák lakpénze pedig évi 240 koronára emeltetett fel. A jelen szakasz az altisztek és szolgák lakpénzét az I. polgári lakpénzosztályba tartozó állomáshelyeken évi 300 koronában, többlet 60 K, a II. lakpénzosztályban évi 210 koronában, többlet 70 K, a Ill-ikban évi 180 koronában, többlet 60 K és a IV-ikben évi 150 koronában, többlet 50 K, állapítja meg. A 32. §-hoz. Előfordul az az eset, hogy egyes ágazatoknál, főleg tudományos intézeteknél és üzemeknél, oly teendőket kell ellátni, a melyekhez specziális műszaki ismeretek és gyakorlat szükséges, de a melyeknek természete olyan, hogy arra tisztviselőt