Képviselőházi irományok, 1901. XXIV. kötet • 298. sz.
Irományszámok - 1901-298. Mellékletek
298. szám. 149-ik melléklet a 298. számú irományhoz. 8.159. ikt. sz.: A nagyenyedi választókerület polgárai. Tisztelt Képviselőház! t A nagyenyedi országgyűlési képviselő választókerület választó közönségének 1903. április hó 5-én, Nagyenyeden, pártkülönbség nélkül megtartott népgyülése tiltakozik az ujonczlétszám felemelését czélzó s jelenleg az országgyűlésen tárgyalás alatt levő törvényjavaslatok törvénybe iktatása ellen. Tiltakozik annak a vármegyének egyik választókerülete, melyben a nemzeti fejedelemség legdicsőbb korát élte, mely a nemzeti és szabadelvű eszmék terjesztése és ápolása terén egész Erdélyben a legelői járt s a honnan a múlt század elején, szintén a legszentebb nemzeti jogokért lelkesülő »vándorpatrióták«: a Kemény Dénesek, a Bethlen Jánosok és Szász Károlyok kerültek ki. Tiltakozunk egyfelől azért, mert a javaslat törvényerőre emelkedése esetén előre kiszámíthatatlan, óriási terheket fog róni az országra, épen a jelen válságos, csaknem kétségbeejtő gazdasági viszonyok mellett, másfelől azért, mert az a hadsereg, a melynek erősítésére ujabb terhekkel akarnak megróni, nem magyar s nem szolgálja sem a magyar állami, sem a magyar nemzeti érdekeket. Még ilyen nagyon szomorú helyzetben is készek volnánk a legmesszebb menő anyagi áldozatokra egy igazán magyar nemzeti hadsereg megerősítése érdekében, ha hazánk, alkotmányunk vagy koronás királyunk forogna veszedelemben. A közös hadsereg azonban a mostani szervezetében minden legkisebb nemzeti vonást nélkülöz s nem egyéb az, mint egy ránk nézve teljesen idegen, nem egyszer ellenséges, igen gyakran nemzeti kegyeletünket mélyen sértő s nemzeti törekvéseinktől, reményeinktől teljesen távol álló idegen érdekek vak eszköze. Hogyha a nemzeti élet és nemzeti társadalom egy egységes, élő organizmus, akkor feltétlenül szükséges, hogy ez organizmus szívműködését fentartó, tápláló összes vérerek egységesen működjenek az élő szervezet fentartásában és fejlesztésében. Ha ezek közül az életet biztosító vérerek közül akármelyik nem talál az egységes szervezethez s idegen, beteges vért vezet a szivbe: beteggé teszi az egész szervezetet. így tette beteggé a közös hadsereg az egész magyar társadalmi és nemzeti életet, megrontva hosszú időkre annak egységét, békéjét s veszélyeztetve nemzeti karakterét. Egy független, szabad nemzet fizikai ereje leginkább a hadseregében talál kifejezésre, ez pedig ma — példa rá Európának kivétel nélkül mindenik számot tevő népe — kizárólag csak nemzeti lehet. Követeljük tehát ezeréves alkotmányunk nevében s szentesített törvényeink, — a többek között a pragmatica sanctio — alapján, hogy szintén a törvényeinkben gyökerező közös védelem keretében egész hadseregünk nemzeti alapokra helyeztessék, mert csak ilyen alakjában lehet igazi védelmezője a nemzetnek s erős, megdönthetetlen támasza a magyar trónnak. Követeljük, hogy a magyar honosságú katonákat helyezzék vissza a haza területére. Képvli. iromány. 1901—1906. XXIV. kötet. I 1