Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

300. szám. 81 is marad. Ezen tényből kifolyólag, szarvasmarha-behozatalra nemcsak nincsen szükségünk, hanem annak megnehezítése az állattenyésztés érdekeire való tekintettel feltétlenül indokolt. Érdekelteink súlyt fektetnek a behozatalnak felemelt vámok útján eszközlendő távoltartására, mindazonáltal a hazai állattenyésztés nemesítése érdekében az érdekelt körök egy része azt javasolja, hogy a tenyészállatok: bikák, tehenek, üszők, ez állatok rendeltetésének hatósági igazolása mellett vámmentesen legyenek behozhatok. Ezen javaslat elfogadása abban az esetben volna indokolt, ha állattenyésztésünknek eminens szüksége volna vámkülföldi tenyészállatok útján való nemesítésre és vérfelfrisítósre; erre azonban többé nincs szükségünk. Mint Magyarország árúforgalmi statisztikája mutatja, a vámkülföldről alig van tenyészbika behozatalunk; Magyarország, a mennyiben külföldi tenyészállatokra van szüksége, a földmívelési kormányzat által létesített tenyészirányoknak megfelelőleg azokat túlnyomólag Ausztriából hozatja. Legjelentékenyebb a legnagyobbrészt szintén Ausztriából eredő tenyésztehénbehozatalunk. Tenyésztehén-kivitelünk azonban sokszorosan meghaladja a behozatalt és miután ez a kivitelünk csekély kivétellel egészben Ausztriába irányul, Magyarország sokkal nagyobb számú tenyésztehenet szolgáltat az osztrák állattenyésztésnek, mint Ausztria a miénknek. Egyébként a külföldi tenyészmarhának tömeges behozatala, a mi a vámmentesség engedélyezése esetén előreláthatólag bekövetkeznék, ártalmára válnék a földmívelési kormányzat azon törekvésének, hogy az ország egyes részei különböző klimatikus viszonyainak megfelelő tájfajták létesíttessenek. De mindezektől eltekintve, a tömeges tenyészanyag-behozatal hátrányos befolyással lenne szarvasmarha-tenyésztésünk belső fejlődésére s különösen arra nézve is, hogy gazdáink jól értékesíthető tenyészállatokat neveljenek; a vámmentes behozatal ugyanis leszállítaná a tenyészállatok értékét, a mi a tenyószmarha-nevelést kevésbé gazdaságossá tenné s ezzel megszüntetné az ösztönzést arra, hogy gazdáink a költségekkel és koczkázattal járó tenyészállatnevelést űzzék. Mindezen okoknál fogva nem találjuk indokoltnak, hogy a tenyészállatok behozatalára nézve kedvezmény nyújtassák, és pedig annál kevésbé, mert ily különleges kedvezmények engedélyezése nehezen ellenőrizhető visszaélésekre is adhatna alkalmat. 63. Ökör. Magyarország és a vámterület szarvasmarha-forgalmából az ökrökre esik a legnagyobb rész; ugyanis a vámterület ökörbehozatala 1901-ben 44.805 db volt 8,802.Í68 K értékben, kivitele pedig 76.452 db 42,028.090 K értékben. Behozatalra csaknem kizárólag silányabb minőségű vágóökör kerül, ellenben a kivitel túlnyomólag hízott állatokból áll. A kivitel mennyiség tekintetében ujabban nagy mértékben, érték tekintetében pedig többszörösen haladja meg a behozatalt; ezek a számszerű adatok egyúttal bizonyságot szolgáltatnak arra nézve, hogy a vámterület ökrök tekintetében a behozataltól függetlenül, nagy mértékben kivitelképes. Magyarország külforgalma ökrökben sokkal nagyobb, mint a vámterületé; így 1901-ben behozatott vágó-, igás- és hizlalni való ökör 45.286 db 9,200.460 K értékben, kivitetett 224.412 db 88,359.678 K értékben, a kiviteli többlet tehát 179.126 dbra s 77"2 millió korona értékre rug. A behozatali ós kiviteli forgalom adatai azt mutatják, hogy Magyarország, az ezen árúban évenkint mutatkozó, átlag körülbelül 75 millió korona értékű - Képvh. iromány. 1901-1906. XXTII. kötet, 11