Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

28 300. szám. ha beválik, a kísérletező vállalat által meg is szereztetik. De előfordul az az eset is, hogy a gép nem válik be ós azt a gyárosnak vissza kell küldeni. Ilyenkor a hazai vállalat nemcsak a szállítás, továbbá a fel- és leszerelés költségeit viseli, hanem a behozatali vámnak költségeit is, miután a vámnak visszatérítését jelenleg törvényes alap hiányában nem követelheti. Iparfejlesztési szempontból igen kívánatos, hogy a modern gépek használata lehetőleg előmozdíttassék, erre pedig annak a kívánságnak a teljesítése, hogy a külföldről kipróbálás végett behozott, többnyire szabadalmazott és a belföldön elő nem állítható gépek vámmentesen kezeltessenek, igen alkalmas eszköznek kínálkozik. A törvényjavaslat ezt a kedvezményt azonban nemcsak az ipari telepek számára biztosítja, hanem általánosságban állapítja meg, ezzel módot nyújtva arra, hogy a mezőgazdaság is, melynek körében hasonló szükségletek már eddig is felmerültek, a kedvezmény igénybe vételével a technika ujabb vívmányairól szintén gyakorlati tapasztalatokat szerezhessen. Az 5-ik pontban a belföldi termelés érdekében vámmentesíttetnek azok az árúk, melyek utánzás czéljából hozatnak be. A 6. pont a jelenlegi törvény XI. czikkének második pontjában a legeltetésre vagy mezei munkára a határon át bejövő és visszajövő állatok, valamint a legeltetés ideje alatt nyert termények s az időközben megszaporodott állatok vámmentességére vonatkozólag foglalt határozatot szabatosabb szövegezésben érvényesíti. A 7. pont szerint a belföldi halászok által a parti- és határvizekben fogott halak és egyéb vízi állatok az azokból nyert termékekkel együtt vámmentesen kezelendők. Ennek az új határozatnak a felvételét indokolja az, hogy a halak jelenleg a szerződéses forgalomban vámmentesen kezeltetnek. Tekintettel arra, hogy a halaknak vámja az új vámtarifa szerint az eddigi 4"76 koronáról 20 koronára emeltetik, úgy a tengerparti ós aldunai halászaink kereseti, mint a tengerparti lakosság élelmezési érdeke kívánatossá teszi azt, hogy a belföldi halászok által fogott halaknak eddigi vámmentessége továbbra is biztosítva maradjon. XVII. csikk. Az első bekezdés fentartja a jelenlegi törvény XIV. czikkének első bekezdésében érvényesített azt az elvet, hogy a vámok aranyban fizetendők, mely intézkedésnek czélja az, hogy mindig bizonyos mennyiségű aranypénz maradjon forgalomban. Ezen határozatot a törvényjavaslat a pecsét- ós jegypénzre nem terjeszti ki, miután a törvényjavaslat XIX. czikke szerint ezeknek a mellékilletékeknek a megszüntetése terveztetik. Ellenben az aranyban való fizetés kötelezettsége a törvényjavaslat II. czikkóben. valamint a vámtarifatervezetben megállapított vámpótlékokra is kiterjesztetik. A második bekezdés tekintettel arra, hogy a tervezett vámtarifában a vámok koronaértékben vannak megállapítva, és hogy ebben az értékben a 10 koronás a legkisebb aranypénzünk, arról rendelkezik, hogy a 10 koronánál kisebb vám, illetve maradékösszegek mily pénznemekben fizethetők. A harmadik bekezdés a jelenlegi törvény megfelelő határozatának (XIV. czikk harmadik bekezdés) analógiájára intézkedik a vámfizetéseknél használható külföldi aranypénzek koronaórtókónek megállapításáról. A negyedik bekezdés a kormányt felhatalmazza, hogy a készfizetések felvételének törvényes megállapítása után a vámoknak aranypénz helyett a koronaértók pénznemeiben való fizetését rendelhesse el.