Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.
Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása
300. szám. 229 Vas- és félgyártmányok vasból. 428. Nyers-, ócska-, töredék-, hulladékra*. A jelenleg érvényes vámtarifa 257. száma szerint az autonóm vám 1'90 K és a szerződésszerű 1"55 K. E szerint a javasolt és a régi autonóm vám egyezik. Noha a vasöntők ós gépgyárosok régi óhaját képezi a nyersvas vámjának leszállítása, mi több, teljes eltörlése, meglevő vaskohóink fontos érdekeire is tekintette] kellett lennünk. Örvendetes tény gyanánt említhetjük, hogy a magyar korona országainak szinítendő nyers vas termelése évről évre emelkedik; 1891-től 1895-ig egy-egy évre átlag 3,057.202 q-t, 1901-ben pedig már 4,306.861 q-t tett. A nyersvasgyártás terén a világ államai között Magyarország a 9-ik helyen áll. Az 1898. évi adatok szerint abból a 356,653.870 q nyersvasból, melyet a világon termeltek, az északamerikai Egyesült-Államokra 32'50 ü /o, Nagy-Britanniára 23 , 88°/ü, Németországra és Luxemburgra 20'5°/ 0 , Franeziaországra 7*10 0 / 0 , Oroszországra 6*20°/o, Belgiumra 2 , 72°/ 0 , Ausztriára 2'70°/ 0 , Svédországra 1 '63%, Magyarországra l'30°/ 0 és a többi államokra l'47°/ 0 jut. A mi tehát a termelést illeti, a világpiaczon elfoglalt állásunk nem mondható kedvezőtlennek, azonban termelési viszonyaink rosszabbak, mint a nyugati államoké. Igaz ugyan, hogy vaserczeink a jobbak közé tartoznak s helylyel közzel, így Szepes, Abauj-Torna, Borsod, Grömör, Krassó-Szöróny és Hunyad vármegyékben nagy mennyiségben is fordulnak elő, azonban a gyártás költségei mégis tetemesek, mert a termelés vagy a tüzelőszer vagy a szállítás költségei következtében nagyon drága. Mivel kokszolható szenünk aránylag kevés van, vasolvasztóink egy része külföldi kokszot használ. Ha kohóink önköltségi árait szembe állítjuk a külföldi kohók önköltségi áraival, tűnik csak ki, hogy vám nélkül a vámterület nyersvas gyártása mai állására szert nem tehetett volna. Vám nélkül a német, angol, de leginkábbb az amerikai verseny úgy elsorvasztaná nyersvasgyártásunkat, mint az amerikai rézkohókó a róztermelésünket. A nyersvas vámjának leszállítása vagy megszüntetése oly iparágat tenne tönkre, mely evenkint 35 millió korona forgalmat bonyolít le és 10 millió q érez, 1 millió q forrasztó ós Thomas salak, 1'7 millió q mészkő, 2'2 millió q faszén. 1'8 millió q koksz és 4'7 millió q nyersvas szállításával a hazai közlekedés ügyét eddig is nagy mórtékben fejlesztette. Nyersvasgyártásunk nagy nemzetgazdasági fontosságát legjobban megvilágítják az alábbi adatok. A magyar korona országainak termelése nemes és nemtelen fémekben mintegy 50 millió korona értéknek felel meg, ebből az aranyra nagy átlagban 185°/ 0 , ezüstre 45 0 / 0 , vörösrézre 0'5°/ 0 , ólomra l'5°/o és a szinítendő nyersvasra 75% jut. Az 1898. évi iparstatisztikai adatok szerint a termelt nyersvas értéke 35,777.099 koronára rúgott, vagyis az 1.366,917.031 korona értékű gyáripari össztermelésnek 2-62°/o-át tette. Nem szabad felednünk azt sem, hogy a nyersvasgyártás 2.200 s ezzel kapcsolatos vasérezbányászat 22.000 személyt foglalkoztat. Az; előbb elmondottakból is kitetszik, hogy nyersvasgyártásunkat a jelenlegi vám tűrhetően megvédelmezte, ugyanez áll a közel azonos viszonyok közt levő osztrák kohókra nézve is, a mit az utolsó öt év külkereskedelmi forgalmának adatai bizonyítanak legjobban. A vámterületre 1897-től 1901-ig evenkint átlag
