Képviselőházi irományok, 1901. XXIII. kötet • 301-317., LXVII-LXXV. sz.

Irományszámok - 1901-300. Az osztrák-magyar vámterület autonom vámtarifájáról szóló törvényjavaslat általános és részletes indokolása

230 300. szám. 901*699 q volt a behozatali többlet; Magyarország területére 112.403 q nyers-, öntő- és tükörvassal többet hoztak be, mint a mennyit innen kivittek. Az évenkint mutatkozó behozatali többletek az öntőnyersvasat terhelik, mert a vámbelföld kohói ilyen vasat a szükséges mennyiségben sohasem gyártottak. A behozatal különösen Nagy-Britanniából ós Németországból jelentékeny. Megjegyezzük, hogy a nyersvas jelenlegi vámja vasfeldolgozó iparosainknak a külföldi piaczokon való versenybirására káros behatással nem lehet, mert a fennálló kikészítósi eljárási szabályok szerint a nyersvas is vámmentesen hozható be külföldről, ha azt főzőedények, építési ós hídszerkezetek, nagyobb öntött tárgyak, gépek, készülékek és járóművek vagy ezek alkotó részei gyanánt újból kiviszik s a szóban forgó kikészítósi eljárásra az engedély megadatott. A nyers vasra a gyártás sokkal kedvezőbb feltételeivel rendelkező német birodalom is, legújabban alkotott vámtarifája szerint 1 márka (1'19 K) vámot vetett ki, a mi a nyersvas jelenlegi szerződéses vámját (0"65 ar. frt = 155 K) nagyon megközelíti. A szintén ezen tarifaszám alá tartozó ócska töredék- és hulladék-vas vámjának jogosultsága mellett szól különösen az a körülmény, hogy ezek részben az öntőműhelyek, részben a vasfinomítók szükségleteinek fedezésénél majdnem oly fontos szerepet játszanak, mint a szinítendő és az öntő nyersvas, a mit közel azonos árúk is bizonyít. Jegyzetek a 428. számhoz. Az ezen tarifaszám 1. jegyzete alá tartozó vasreszelék és kor ácspor jelenlegi vámmentességének fentartása mellett az szól, hogy ezek ipartermelés alapját sem külföldön, sem nálunk nem alkotják. A 2. jegyzetben a jelenleg 1"90 K vám alá eső bddoghulladék a czintelenítő ipar fejlesztése érdekében vámmentesíttetett. 429. Buczavas, ingót. A buczavasra és ingotra jelenleg a 258. sz. 3'81 K vámja érvényes, a szerződéses vám 3' 5 7 Ív. Mind a buczavas, mind az ingót a vasfinomítás első terméke s mind a kettő félgyártmány. A buczavasat s ezzel közel rokon nyerslapkát (milbars) a nyersvas kavarása útján gyártott vaskenyórből, az ingotot (vas vagy aczól tuskót) pedig a íblyasztott vasból nyerik. A buczavasat kovácsolással vagy sajtolással, a nyerslapkát hengereléssel, a folyasztott vasat gúla vagy kúp alakú vasmintába való öntéssel alakítják a további műveletek számára legalkalmasabb alakra. Mióta a folyasztott vas gyártása a Bessemer, Thomas ós Siemens Martin üzemek nagy arányú kifejlődése következtében a vaskavarást háttérbe szorította, a buczavas mint kereskedelmi árúczikk alig fordul elő, s ha a gyáraknak hengerelt árúk készítésére idegen termelőtől félgyártmányt kellene venniök, inkább ingotot hozatnak. A magyar korona országainak buczavas, bugavas és nyerssín termelés értéke 1898-ban 1,571.248 K-t, az ingót termelése 3,159.826 K-t tett, ezenkívül fölhasználtak még 12.815 q osztrák folyasztott vas és aczél ingotot. Mivel az osztrák vasfinomítók is jórészt maguk állítják elő a buczavasat és ingotot, a szóban forgó félgyártmányokban a vámbelföld külforgalma igen csekély: a közös vámterületen 1897-től 1901-ig ezen vasneműekből átlag évenkint 35.198 q volt a kiviteli, Magyarországon pedig 6.053 q a behozatali többlet. A behozatalban különösen Svédország szerepel, mely a nyersaczól gyártás terén évről-évre halad, a kivitel pedig leginkább Németország felé irányul, melynek vasipara oly óriási lendületet vett, hogy a nyers anyagokban ós félgyártmányokban jelentkező szükségletet saját vas- és aczélkohói nem képesek fedezni.